Sz�lni, vagy nem sz�lni

Az anyai sz�v csak agg�dik, t�pel�dik, mivel tesz j�t gyermek�nek. Persze, a j�zan �sz azt mondja, nem szabad belesz�lni a dolgaiba, de hogyan k�pes a sz�v hallgatni?

�r�m, ha gyermek v�gre megtal�lja a t�rs�t, akivel esetleg f�szket rakhat. �r�m, mikor l�tja a fejl�d�st, hogy amit eddig tan�tott neki, annak v�gre haszn�t l�tja a gyermek.  Hogy a l�nyb�l asszony lesz. Mikor a gondolkod�sa megv�ltozik, �s m�r �nmag�t�l is �szreveszi, hol kell seg�teni. Hogy egyre talpraesettebb.

�des �rz�s, amikor azt l�tja, hogy gyermeke a bev�s�rl�sai sor�n m�r azt n�zi, hogyan tud okosabban gazd�lkodni, hogy nem vesz meg minden apr� csecsebecs�t. Hogy gondoskod�v� v�lik, amely tulajdons�g felk�sz�theti az anyas�gra.

Boldogan n�zi gyermek�t, amint s�r�g-forog, �s m�r nem tart olyan sok�ig elv�gezni bizonyos feladatokat, mint kor�bban. �r�l, ha hazaszalad �s mes�l az �lete esem�nyeir�l. De jaj! A lelke f�j, ha s�rni l�tja �t, kit egykoron a sz�ve alatt hordott. Mikor panaszos szavak hagyj�k el ajkait, mert kit v�lasztott az f�jdalmat okoz neki. Ilyenkor �szt�n�sen tan�csol, hisz seg�teni szeretne. Szeretn� �jra boldognak tudni gyermek�t. De a tan�csra a gyermek �ppen nem vev�, hisz csal�dott, f�radt, d�h�s �s nincs kedve vit�zni.

Mit tehet az anya? Mit tehet az anya, ha arra gondol, mi lesz, akkor mikor v�gleg �sszek�lt�znek? Akkor, hogyan ker�li el a vit�kat? Mit tehet akkor, ha p�rja csak legyint; - Majd akkor v�ltoznak.  �s az anya b�natos, �s azt k�rdi mag�ban – ugyan mi v�ltozik, ha most �gy szoktatja? Ha nem besz�lik meg? De nem sz�l tov�bb, mert �rtelmetlen. Csak s�r! �s most f�j neki any�nak lenni.

(Szab� Gitta: 2011-02-17)