- Gyere kincsem, b�jj be az �gyadba, �n pedig elmes�lem neked, hogyan tal�lkoztam �ssze a legh�s�gesebb j� bar�tommal.
          Egy sz�p ny�ri napon �j gumimatracommal v�zre sz�lltam. Fek�dtem a matracon csukott szemmel, �s �lveztem, ahogy a v�z hint�ztatja alattam a matracot, �s k�zben a Nap s�ti az eg�sz testemet. Csukott szemeimet a r�m�let nyitotta t�gra, mert hirtelen egy hatalmas l�k�s rep�teni kezdett. Mint akit �gy�b�l l�ttek ki, sebesen sz�guldottam, bele a semmibe!

- Mi t�rt�nhetett? Arra gondoltam hasra fordulok, �gy biztons�gosabb tal�n, �s tal�n l�tom is, merre haladok. Riadtan l�ttam, hogy a dr�ga, �j gumimatracom, egyre csak v�konyodik. K�rben�ztem! A l�legzetem is elakadt! A Balaton kell�s k�zep�n j�rtam. Se el�ttem, se m�g�ttem nem l�tszott semmit. Csak a v�z, �s megint a v�z. N�h�ny m�sodperc ut�n, t�bbsz�ri r�m�ld�z�st t�l�lve, megl�ttam, hogy a matracom teljesen leeresztett, szinte m�r nincs is, �s tal�n m�r csak a v�z sodorta tov�bb.

- Mi t�v� legyek? Agyamban sz�mtalan gondolat cik�zott k�ts�gbeesetten kutatva, valami ment� �tlet ut�n. �thev�lt testemet a hideg v�z nyaldosta. Ijedts�gemben el is felejtettem, hogy tal�n �szni k�ne, �s nem a matracba kapaszkodni.

Egyszer csak, valami csoda folyt�n megt�ltosodott a matracom, ami olyan volt m�r, mint egy lebeg� med�za. Egyenesen a szemk�zti part fel� vette az �tj�t. Er�sen kellett kapaszkodnom, nehogy leessek r�la. Szemmel hunyorogtam. K�mleltem a k�zeled� partot, h�tha l�tok valakit, aki seg�tene szorult helyzetemben. Szerencs�re nem volt hi�ba val� a k�mlel�s, mert hirtelen valami mozg�st fedeztem fel a parton. Egy z�ld pont ugr�lt �sszevissza. Ahogy k�zelebb �rtem l�tom �m, hogy ez a z�ld valami egy sapka. �s az�rt ugr�l, mert egy ember fej�n volt. Az ember nagy er�vel tekert valamit, �s k�zben szaladg�lt �sszevissza.

M�r eg�szen k�zel j�rtam mikor meg�llt a matracom. Alig b�rtam fel�llni, mert ett�l a nagy sebess�gt�l, teljesen elsz�d�ltem. A sz�razf�ld is imbolygott alattam.

- J� napot! – sz�ltam az emberhez, aki l�that�an �ppen pec�zott. – Van kap�s? – igyekeztem besz�dbe elegyedni vele.

- Azt hittem, hogy egy c�p�t fogtam, olyan nehezen adta meg mag�t az a hal! – kezdte mes�lni kalandj�t az ember. – De csak mag�t siker�lt kipec�znom! – kapott a sapk�j�hoz nevett�ben.

- Maga mentett ki a v�zb�l? - K�rdeztem csod�lkozva.

- Nagyon �gy n�z ki! Mondta �s bemutatkozott:  

- K�tbalk�z a becs�letes nevem!

Ism�t csod�lkoztam. T�gra ny�lt szemeimben a k�tked�s f�ny�vel, arcomon mosollyal n�ztem r�. L�thatta rajtam a hitetlenked�st, �s azt mondta:

- Nem lep meg, hogy nem hisz nekem. De tudja, gyermekk�nt is mindig furcsa dolgok t�rt�ntek velem. N�lam romlott el minden j�t�k, �n voltam az utols�.. V�g�l rajtam maradt ez a n�v. M�r nem is eml�kszem az igazira. Ezzel le�lt�nk a f�ldre besz�lgetni. A megment�m elmes�ltette velem, hogy mit kerestem egyed�l, leeresztett gumimatraccal a Balaton k�zep�n.  

            Mire elmes�ltem beesteledett. K�tbalk�z megh�vott a saj�t kis h�zik�j�ba, hogy t�ltsem n�la az �jszak�t. Azt�n reggel, visszamehetek, oda ahonn�t j�ttem.

�gy is t�rt�nt. N�mi gyalogl�s ut�n meg�rkezt�nk a h�z�hoz. Mikor megl�ttam, azt hittem k�pzel�d�m. L�ttam egy h�zat, ami olyan volt, mint egy hal! Igen! Mint egy hal! A sz�ja volt az ajt�, a szemei az ablakok. Bement�nk!

– J� est�t! - k�sz�ntem illedelmesen, mert az ember feles�ge otthon volt, �s �pp a vacsor�t k�sz�tette. M�ghozz� hallevest. Az illata kit�n� volt. M�g k�sz�lt a vacsora addig k�rbe n�ztem. A sz�k, amire �ltettek pikkely mint�s volt. Az asztalon, amire a vacsor�t t�lalt�k sz�lk�s erezet� ter�t� volt ter�tve. Az ev�eszk�z�k nyelei is mind halcsontb�l k�sz�ltek.

A h�nykol�d�s a v�zen, �s ez a sok halut�nzat, a hal�szl�, kezdte megviselni a gyomromat. De az asszonynak is, el kellett mes�lnem mi is t�rt�nt. �jra �ltem az eg�szet. Mire a v�g�re �rtem, olyan f�radts�g lett �rr� rajtam, hogy ott egy �lt� helyemben elaludtam. Az utols� sz�, m�g el sem hagyhatta az ajkaimat. Ott maradt v�gleg.

H�zigazd�im felr�ztak �s bet�mogattak a szob�ba. Bedugtak az �gyba, �s magamra hagytak. Ett�l a kis mozg�st�l, egy kicsit magamhoz t�rtem �s k�rben�ztem. A szoba sem hazudtolta meg a gazd�j�t. Minden csupa k�k, ak�r a v�z, �s az �gbolt. No, �s az �gy! Az elej�t�l a v�g�ig halcsont alak� volt! Olyan volt az eg�sz, mint egy ler�gott hal.

Egyre rosszabbul �reztem magam. Forgott velem a vil�g. A fejem sz�d�lt, a gyomrom ism�t �melygett. Megmozdulni sem tudtam. Szerencs�mre K�tbalk�z, m�g miel�tt lefek�dt volna aludni, ben�zett hozz�m. Megl�tta, hogy rosszul vagyok. Nem hagyott magamra. Odah�zott egy uszonysz�ket, �s mell�m �lt.

- Mes�lek neked. J�? Mert att�l megl�sd, jobban leszel! – mondta.

Igaza volt! Egy id� ut�n, val�ban kezdtem jobban �rezni magam a mes�it�l. J� n�h�ny t�rt�netet elmes�lt nekem az �let�b�l. Voltak k�l�nlegesek, meghat�ak, viccesek.

Mes�je v�g�n, m�g meg�g�rtette velem, hogy k�vetkez� ny�ron is ben�zek hozz�, mert nagyon megkedvelt�k egym�st. �r�mest meg�g�rtem neki, azt�n �lom sz�llt a szemeimre.  

                                                                      (Szab� Gitta: 2007-10-08)