Sz�l�f�rt�cske

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy �rva kisl�ny. Nem tudni kicsoda, micsoda, honn�t �s mikor �rkezett, de az biztos, hogy ott �ldeg�lt egymag�ban a falu sz�l�n�l �ll� g�mesk�t mellett n�t vadsz�l� �rny�k�ban, egy �gakb�l, sz�raz levelekb�l �sszek�t�z�tt visk�ban. A g�mesk�t, mintha eml�kezett volna arra, hogy sz�l�maggal egy�tt �rkezett, de �reg volt m�r nagyon, nem merte bizton �ll�tani. Ez a sz�l� olyan nagy volt, olyan tereb�lyes, hogy vessz�in mad�rf�szkek ringat�ztak, �s annyi sz�l�t termett, hogy a le�nyka mindig j�l lakhatott bel�le. A marad�kot a napon megsz�r�totta, �s amikor nem volt �rett sz�l�, akkor ebb�l szemezgetett.

Az els� tavaszi es� nyom�n, egy csod�latos tavacska sz�letett, amely k�r�l�lelte a sz�l�t�k�t, �s t�pl�lta eg�sz �vben. V�z�ben f�r�dtek a ny�ri melegben a vadkacs�k, abb�l ittak a madarak, est�nk�nt b�k�k kuruttyoltak a partj�n. Illatos pet�nia futotta k�rbe a tavacsk�t, feh�r vir�gai k�s� �szig csalogatt�k a m�heket, melyek boldogan d�ngics�ltek. Az �rva l�ny benne mosta meg sz�ps�ges arcocsk�j�t �s hossz�, aranysz�ke f�rtjeit. Ha f�r�dni t�madt kedve, kecses l�bait �vatosan belem�rtotta a v�zbe, majd �vatosan, nyakig mer�lt benne. Ilyenkor dalra fakadt, m�g a pacsirt�k is elhallgattak. Hangja messze sz�llt. A szell� h�t�n eg�szen be a faluba, ott a f�utc�n v�gig, majd neki�tk�z�tt a templomtoronynak, ott megkongatta a harangot, amely v�zhangk�nt verte vissza az �neket.

�lt a faluban egy leg�ny. Nem is ak�rmilyen! Heged�k�sz�t� volt a mesters�ge. F�le k�l�n�sen �rz�keny a hangokra, a zen�re. Ilyenkor, mikor a harang dalolt, ki�lt a l�c�ra, �s megbabon�zva hallgatta azt. El is hat�rozta, a k�vetkez� �vben felkerekedik, �s megkeresi a hang gazd�j�t. �s, ha megtal�lta, bizony Isten, feles�g�l veszi. �m, addig m�g kell egy olyan heged�t k�sz�tenie, melynek h�rjai, mint a harang, csak a l�ny hangj�t�l sz�lal meg.

 Az �rva l�ny mit sem sejtett abb�l, hogy van egy leg�ny a vil�gon, akinek sz�v�t akaratlanul rabul ejtette. Csak �lte egyszer� �let�t abban a csod�latos �s b�k�s vil�gban.

Telt, m�lt az id�. A sz�l�t�ke k�r�l minden a megszokott mederben zajlott, csak a kisl�ny n�tt fel. Gy�ny�r�s�ges ifj� h�lgy lett bel�le. Ajkai meggysz�n�ek voltak, b�re hamvas, mint a barack, haja ak�r az �rett b�za kal�sza, szeme olyan k�k, ha belen�zett a tavacsk�ba, nem is l�tta mag�t benne, hanem eggy� v�lt vele. Beleolvadt teljesen. Ilyenkor a v�z beszippantotta a le�nyt, aki egy pillanatra elmer�lt a habok k�z�tt. A v�z alatt csod�latos vil�g fogadta. Apr�, sz�rnyas t�nd�rek t�ncolt�k k�rbe, �rvendtek j�tt�nek. Bubor�kgy�ngysort tekertek nyaka k�r�, amely seg�tette a v�z alatt l�legezni. �m nem maradhatott sok�ig, b�rmennyire is szeretett volna. M�g miel�tt a Nap aludni t�rt, vissza kellett t�rnie a vadsz�l� mell�. Ez volt az � nagy, nagy titka, melyet csak egy leg�ny tudott megfejteni, �s akkor v�gre �r�kre visszat�rhet a t� m�ly�re.

Egy nap, mikor a tavacsk�ban h�s�tette mag�t, �s egy sz�l�lev�llel a fej�n v�dte mag�t a nap�g�s ellen, a h�ta m�g�l vid�m danol�sz�s �t�tte meg a f�l�t. Ijedten fordult meg. Szeme megakadt egy leg�nyen, aki rabul ejtette, fogva tartotta. 

- Fordulj el! – k�rte a leg�nyt. – Hadd �lt�zzem fel!

Az ifj� engedelmesen megfordult, a l�ny egy szemvillan�s alatt mag�ra kapta k�nny� ruh�j�t. M�g �lt�z�tt a heged� csendesen megsz�lalt. Hangja egyre csilingel�bb lett, majd felismerhet�v� v�lt az �rva l�ny dala, mintha csak � maga �nekelt volna! �s a l�ny dalra fakadt. Dala megzengette a falu harangj�t, mely v�zhangk�nt verte vissza a t�ra. A t� vize hull�mozni kezdett, �s csod�k csod�j�ra a v�zb�l t�ncol� t�nd�rek emelkedte ki. K�rusban, mind ah�nyan voltak, kapcsol�dtak az �rva l�ny �nek�hez. Ett�l a k�z�s �nekt�l �rva l�ny lassan �tv�ltozott, t�nd�rsz�rnyai n�ttek �s a v�z f�l� libbent. A leg�ny megijedt, hogy elveszti ezt a csod�s teremtm�nyt, aki a hangj�val megig�zte �t, ez�rt ut�nakapott, megfogta a kez�t, �s soha t�bb� nem eresztette. �gy, k�z a k�zben al�mer�ltek a v�zbe. �rva l�ny, imm�r �r�kre hazat�rt t�nd�rcsal�dj�hoz, �s vele tartott szabad�t�ja, �lete szerelme, a heged�k�sz�t� mester. Ett�l a napt�l kezdve, minden �vben ugyanezen a napon a tavacska vize felett k�t f�rt sz�l� �lelkezett. Egy feh�r �s egy piros sz�l�f�rt t�ncolt a v�zt�kr�ben, mik�zben sosem hallott csod�s heged�sz� hallatszott.

2013-12-06