�lt egyszer egy csal�d, k�t sz�l� �s k�t gyerek. Egy le�ny �s egy fi�cska. Igaz�b�l nagyon szerett�k egym�st, de amikor egy�tt voltak, �lland�an veszekedtek, civakodtak, mint k�t, komisz �rd�gfi�ka. Nem volt nap, hogy ne kellett volna valami�rt megb�ntetni �ket. Mondta is a mam�juk:

- Megl�tj�tok, egyszer elvisz benneteket az �rd�g!

            Egy sz�p ny�ri napon munk�b�l hazafel� tartva a mama, valahogy olyan k�l�n�snek l�tta a h�zat! M�g az ajt� is m�sk�pp ny�lt, mint ahogy szokott. Odabent m�g furcs�bb volt minden. Nagy, nagy felfordul�s fogadta, �s hozz�, m�g csupa korom is volt minden. 

A gyerekeket sem tal�lta sehol. A rendetlens�g l�tt�n, m�r szidta is �ket:

- Na, v�rjatok csak! Ekkora felfordul�st ki l�tott m�g? - �s d�h�sen nekil�tott a takar�t�snak.

Lassan bes�t�tedett. M�r a hold is felj�tt, de a k�t mihaszna m�g mindig nem ker�lt el�. A sz�l�k bizony, nagyon idegesek voltak m�r. Agg�dtak, mert nem tudt�k mi t�rt�nhetett a gyerekekkel. M�g ha rosszak is, m�gis csak a saj�tjuk, �s szeretik �ket. Azon kezdtek t�prengeni, vajon tettek-e valamit, ami�rt a gyermekek esetleg megsz�khettek volna otthonr�l? Bizony er�sen elsz�gyellt�k magukat, amikor arra a sok szid�sra, b�ntet�sre gondoltak, amivel engedelmess�gre akart�k tan�tani a gyermekeket.

Id�k�zben az asszony a gyerekek szob�j�t is elkezdte takar�tani, mikor hirtelen szokatlan dolgot vett �szre, a f�ld�n heverni! N�h�ny sz�rsz�lat fedezett fel. �sszeszedte �s kivitte a konyh�ba, ahol a f�rje �ppen r�gy�jtott a pip�j�ra. A par�zs megvil�g�totta a sz�rsz�lakat, amit�l hirtelen egy v�ns�ges v�n �rd�g termett el�tt�k. Az asszony felsikoltott, a f�rj kez�b�l pedig, kiesett a pipa.

- Mit vis�tozol annyira? - fordult az �rd�g az asszony fel�.

- Mit keresel itt? - k�rdezte remeg� hangon az apa a r�ms�ges teremtm�nyt�l.

- M�g k�rded! Hiszen ti fenyegett�tek a gyerekeiteket azzal, hogy elviszem �ket a pokolba! H�t az�rt j�ttem, hogy megmondjam:

- elvittem a rendetleneket a pokolba!

Jajgatni kezdtek a sz�l�k! S�rtak, zokogtak keservesen!

- Most mi lesz vel�nk a gyerekek n�lk�l? Szeg�ny kicsinyeim! -sir�nkoztak, egyik jobban, mint a m�sik. �kl�kkel a szemeiket t�r�lgett�k, �s k�zben, k�rd�n fordultak a h�vatlan vend�g fel�.

- Ne sir�nkozzatok m�r annyit! - mondta az �rd�g bar�ts�gosan. - Az�rt j�ttem, hogy megmondjam nektek, egy percig sem tartom ezt a k�t harami�t a pokolban! Teljesen felforgattak mindent! Az �sszes kond�rt felbor�tott�k! �gyhogy, ne izguljatok. M�ris hozom �ket! - �s koppintott egyet a vasvill�j�val, toppantott a pat�j�val, majd elt�nt. Hely�ben ott termett a k�t elveszettnek hitt gyermek! Olyan koszosan, hogy �r�m volt r�juk n�zni!

            Ett�l a napt� fogva annyira j�k lettek, hogy csod�jukra j�rt a vil�g!

                                                                                                                        / Szab� Gitta /