Casanova ut�dai

1725. �prilis 2-�n Velenc�ben sz�letett egy fi�gyermek.  Beteges fi�cska volt, ez�rt nem is tanult semmi k�l�n�set, nem �gy, mint testv�rei.

Ahogy cseperedett, k�l�n�s k�pess�geket fedezett fel �nmag�ban. Egyre �kessz�l�bb� v�lt, �s igen er�s vonzalmat �rzett a n�i nem fel�, akik sz�vesen vett�k t�le a b�kokat. Mindegyiknek azt mondta, amit hallani szeretett volna.

Egyre nagyobb gyakorlatra tett szert. �lete folyam�n, ki is haszn�lta ezt az adotts�g�t. Ezt a fiatalembert �gy h�vt�k, hogy G. G. Casanova.

Ez az ifj� ember, kitanulta a h�d�t�s legk�l�nb�z�bb form�it. Kalandos �let�t n�cs�b�sz kalandork�nt �lte.

K�nosan vigy�zott arra, hogy a szerelmi egy�ttl�tek miatt, az �ltala oly nagyon kedvelt h�lgyek ne ker�ljenek bajba. Ez�rt a v�dekez�s legk�l�nb�z�bb form�it haszn�lta. T�bbek k�z�tt az �vszer �s�t is. �m hi�ba volt minden igyekezete, mert a mai �ll�s szerint ut�dai k�zt�nk �lnek.

Az �vsz�zadok alatt nagy v�ltoz�son, fejl�d�sen mentek �t, de Casanova tipikus jegyeit nem tudt�k levetk�zni. K�ls�re s�rmosak, igaz alkatra k�l�nb�z�ek. Az �kessz�l�s alapelem�k, az �r�i v�na elengedetlen k�vetelm�ny, sz�kincs�k vetekedik a legh�resebb �r�k�val.

Mindegyik h�lggyel – mert a gyeng�bbik nemet �k �gy h�vj�k -, saj�tos, egyedi hangot �ltenek. Ugyan�gy �sszet�rik a cserbenhagyott n�k sz�v�t, mint �sapjuk. Abban azonban k�l�nb�znek az akkori Casanov�t�l, hogy a h�lgyeknek nem csak a sz�v�ket t�rik �ssze, hanem meglopj�k a lelk�let is, �s megal�zz�k �ket a goromba, nyers elutas�t�ssal.

A vil�g v�ltozik. �gy manaps�g nem kell sz�m�zet�sbe menek�lni�k ezek�rt a tettek�rt, mint annakidej�n szeg�ny el�dj�knek.

Sokszor csak egy kis er�felt�lt�s a c�lja a h�d�t�snak. Azt�n mikor �gy �rzik, hogy a kapcsolat egyre er�sebb, egyre t�bb mindent t�rnak fel �let�kb�l a h�lgyek el�tt c�ljuk el�r�se �rdek�ben, megh�tr�lnak. Igyekeznek min�l t�bb hib�t a h�lgy szem�re vetni. Mindenbe belek�tnek, csak, hogy v�gre kisz�llhassanak a vesz�lyess� v�l� kapcsolatb�l.

Vesz�lyes! Tal�n �rzelmileg �rintett� v�lnak, �s ez pedig nem c�ljuk. �gy azt�n �r�i v�n�jukat felt�ltve, goromba hangnemben ler�zz�k a h�lgyet. De mint �s�k is, id�nk�nt a mai modern Casanov�k is tal�lkoznak olyan h�lgyekkel, akik idejekor�n �szbe kapnak, �s nem hagyj�k magukat. Saj�t fegyver�t ford�tj�k Casanova ellen. Ez v�gk�pp felb�sz�ti a csapd�ba ker�lt „vadat”, mert, hogy Casanova ker�l a vad szerep�be.

G. G. Casanova, ha ma �lne, igen csak �lm�lkodna. A modern vil�g technikai v�vm�nyainak seg�ts�g�vel ki sem kellene l�pjen a szob�j�b�l, �s az �ld�ztet�seket is meg�szhatn�.

A mai Casanov�k, a sz�m�t�g�pek vil�g�ban, a Net seg�ts�g�vel a vil�g b�rmelyik t�j�n h�d�thatnak b�ntetlen�l.

Persze az�rt �ltal�nos�tani nem lehet, hiszen ez nagy hiba lenne!

Egy biztos! A Casanov�k kihalhatatlanok. Az �vsz�zadok alatt, az alapvet� tulajdons�gok nem v�ltoztak. Lehet a v�ltoz�s b�rmilyen m�ret�, a n�k mindig is szeretni fogj�k az �kessz�l�st, h�d�t�st, az udvarl�st, amivel lelk�ket simogatj�k, �s ez �letben tarja Casanov�t.

                               / Szab� Gitta /

2005.10.31.