Przk : Ne bntsd a hattykat! |
Ne bntsd a hattykat!
Szab Gitta 2007.03.28. 13:46
nmn llt a ml szlnl...
(javtva)
Csggedten llt a ml szlnl. Halott tekintettel, mereven bmulta a ml lbaihoz halkan verd hullmokat. Az id lassan haladt, az ramutat szinte meg sem mozdult. A vgtelen vzben hfehr hattyk sztak lassan, rrsen. A krnyez fkon mg a levelek sem rezdltek, mozdulatlan s nma volt minden, csupn egyetlen gondolat kavargott mg a fejben;
- Ugorjak, vagy ne ugorjak?
Apr lpst tett elre, mr teljesen a ml szlnl llt. Egy enyhe szllks is elg lett volna ahhoz, hogy a vzbe sodorja vzna, trkeny testt. Ttovzott.
- Mg egyszer, utoljra! – gondolta, s ezzel megfordult, hogy visszanzzen arra a jl ismert tjra ahol felntt, s kedvese is l. Mr biztosan keresi t! Hagyott neki bcslevelet. Nem br tovbb gy lni!
Ismt a vz fel fordult. Szve nehz volt.
- Hiszen szereti az letet! De gy? Betegen? Mg egy rpke pillanat, aztn rkre vge. Ugrik!
Amint a gondolat vgig futott elmjben, a bksen szkl hattyk hirtelen, mint akik megijedtek valamitl, felrppentek s a magasban tovaszlltak.
A lny megrmlt! Elmje egy csapsra kitisztult. Szinte pnikba esett, amikor rbredt mit is akart tenni. Eszbe jutott a levl. Gyorsan megfordult, hogy minl elbb hazarjen. Ekkor vette szre, hogy kiss tvolabb tle, egy kcos, gndr haj gyermek, kavicsokat dobl a vzbe.
- Mirt riogatod a hattykat? – kiltott oda a gyermeknek, aki angyali mosollyal nzett fel, majd felllt, s szrevtlenl eltnt a leszll esti flhomlyban.
(Szab Gitta: 2007-03-28)
|