Ny�ri id�sz�m�t�s

�t�ll�tott�k az �r�kat. Na persze, nem mindet. A lak�sban volt �ppen el�g bel�le. Majd, elj�tt a h�tf� reggel, vele egy�tt a munk�s h�tk�znapok. Kor�n kell elindulnia, mert nyolcra van egy tal�lkoz�ja be�rva. Ugyan nem lakik messze a munkahely�t�l, de mire �tbumlizza mag�t a nagy forgalm� �ton, sok id� eltelik. Sajnos nem igaz�n lehet kisz�molni a t�megk�zleked�si j�rm�vek menetidej�t sem, hi�ba van a menetrend.

Csal�dja tagjai m�r �ton voltak. Ki aut�val, ki busszal. � is felkelt id�ben. Hamar v�gzett a reggeli k�sz�l�d�ssel, m�g a sz�m�t�g�pen, egy-k�t lev�lre v�laszolni is volt ideje. K�zben figyelte az �r�t: - J�l van! – nyugt�zta – van m�g id�m b�ven. Nem kell szaladni a buszhoz. S�t! M�g egy m�sodik k�v�ra is futja.

Megitta a k�v�t, majd felvette a kab�tj�t, bez�rta az ajt�t, �s elindult.

Kint �llt a buszmeg�ll�ban, �s m�rgel�d�tt: - Hi�ba sz�molta ki, hogy a kor�bbi busszal indul, hogy biztosan be�rjen, ha egyszer k�sik.

R�n�zett az �r�j�ra. Mint akit bolha cs�pett, vagy �ram �t�tt meg, has�tott bel� a felismer�s, hogy az �r�ja nincsen �t�ll�tva, �s nem h�t �ra van, ahogy azt gondolta, hanem nyolc.

- Te j� �g! Most mi lesz? Mit csin�ljak? – t�rte az agy�t.

Lassan beg�rd�lt a busz. Mire elhelyezkedett az egyik �l�sen, k�szen �llt a terve. Vette a mobiltelefonj�t, �s t�rcs�zott. Sz�ve a tork�ban dobogott. Az els� eset, hogy k�sni fog. �s r�ad�sul nem is a kedvenc kliens�vel tal�lkozik. Mindig alaposan kimer�l, ha vele kell besz�lnie: - Mit fog sz�lni?   

            A telefon kicsengett! Majd egy hang belesz�lt: - Hall�!

- J� reggelt! – k�sz�nt Linda. – Kicsit k�sni fogok.

- Mi t�rt�nt? Hol van most? – k�rdezett vissza a hang.

- Sajnos, m�g csak most indult a busz!

- Az m�g, legal�bb f�l �ra! – s�hajtott a hang, kiss� m�ltatlankodva. – Nekem m�g dolgom lenne a megbesz�l�s ut�n. Id�re kell mennem! Ez olyan kellemetlen!

- Igen, tudom. Sajn�lom! Kimaradt egy busz. – folytatta Linda a mes�j�t.

- Most mit tegyek? Ez val�ban nagyon kellemetlen! – sop�nkodott a hang.

- Sietek, ahogy csak tudok! – �g�rte meg Linda, ezzel z�rva le a besz�lget�st.

V�gre a telefon visszaker�lt a hely�re. Linda hajtotta, �zte volna a buszt �s az el�tte sorakoz� aut�kat. Valami csod�ban b�zott! Az angyalokat, �rd�g�ket, rend�rt, ment�t, t�zolt�t, �s mindennem� seg�ts�get igyekezett seg�ts�g�l h�vni.

Agya zakatolt: - Csak a villamos j�jj�n id�ben! Egy percet se kelljen v�rni r�!

Futva ment a l�pcs�n felfel� a meg�ll�hoz. A villamosra persze v�rnia kellett. R�ad�sul a h�don, kellemetlen hideg sz�l f�jt az arc�ba. Mire meg�rkezett a villamos, m�r nem csak a lelke volt fagyos, hanem a teste is.

 - Na v�gre! Gyorsan fel a villamosra! Jaj! Induljunk m�r! – idegeskedett.  

V�gre meg�rkezett a negyedik meg�ll�hoz. M�g ki sem ny�lt az ajt� rendesen, m�r tolongott is lefel�. M�skor udvariasan k�zlekedik, de most nem �rt r� erre. Versenyt futott az id�vel! A munkahely�n csak �gy kutyafutt�ban k�sz�nt a port�snak, �s m�r be is vette a kanyart, �s elt�nt a sarokn�l jobbra.

Az ideges kliens ott t�bl�bolt az iroda ajtaja el�tt. Linda kezet ny�jtott neki: - M�g egyszer eln�z�st k�rek. – mondta. - Igaz�n nem tehetek r�la!

- Odatelefon�ltam, hogy k�sni fogok! Nem �r�ltek. Mi�rt nem indult id�ben? – fogadta a kliens Lind�t kiss� haragosan.

- �n indultam! De kimaradt a busz. H�sz percet v�rtam r�... – magyar�zta Linda remeg� gyomorral, sz�gyenkezve, de megk�nnyebb�lten.

                                                                                    (Szab� Gitta: 2007-04-03)