Egy pillanatra, � lehettem!

R�g volt m�r, hogy kedvenc mez�m�n j�rtam. Sok fontos dolog t�rt�nt az �ta az �letemben, �s m�r nagyon v�gyakoztam egy kellemes utaz�sra, az �n sz�ps�ges mez�mre, ami mindig m�s �s m�s, �s amelyb�l f�radts�g, izzadts�g n�lk�l, feljuthatok a hegy tetej�re.

H�t! Nem id�ztem tov�bb. Led�ltem az �gyamra, �s hallgatni kezdtem a kazett�mat. J�l ismerem m�r minden ritmus�t, de most, is mint mindig, mag�val ragadott, �s rep�tett a mez�mre, amely most eg�szen szokatlan volt. Most, nem volt felismerhet� vir�g, �s azt sem l�ttam milyen f�k, vigy�zz�k nyugalm�t. Csak z�ld lombot l�ttam, azt is csak halv�nyan. Nem l�ttam madarakat rep�lni az �gen, csak a tiszta, zavartalak k�ks�get.

A Nap, aranyl�an s�t�tt.  Egy sugarat bocs�tott re�m, ami k�rbefogott, �t�lelt, �s mint egy meleg burok vigy�zott r�m. Velem maradt, k�r�ttem lebegett. �gy, f�nyl�n indultam neki a hegynek.

A hegyen, az �t mellett ez�st�s f�k �s feh�r f� fogadtak. Ahogy k�zeledtem a h�z fel�, imitt amott barn�s kavicsos �t villant el�. Majd meg�rkeztem a h�zhoz, amit szint�n nem ismertem fel. Csak �reztem, a lelkemmel, hogy egy r�gi malomhoz �rkeztem. Bel�ptem. Bent hatalmas nagy t�r fogadott. Csak �lltam �s csod�lkoztam. Mintha legal�bb is egy rep�l�g�p hang�rj�ban lettem volna. �ri�si magas �s t�gas volt a bels� t�r.

Az egyik sarokban, jobbra t�lem, gabonamag halmokat sejtettem, mintha a nagy t�meg �rny�ka kiv�lt volna kiss�, alig �szrevehet�en a fal s�kj�b�l. Minden olyan sejtelmes volt. Mi�rt pont ez lett volna m�sk�pp. Bal fel�l, egy sz�nes k�pet l�ttam. Egy eg�sz alakos festm�ny volt az. A fal k�zepe t�j�n. Felismertem. Anyu volt. Semmi sem t�rt�nt. Csak �lltam �s n�ztem. N�ztem �s nem mozdultam. Semmi sem mozdult j� sok�ig. Mintha farkasszemet n�zt�nk volna. Majd a k�p lassan k�dd� v�lva elt�nt. A k�d s�r� volt.

Megint a t�gas helyis�get kezdtem n�zegetni. Kerestem, kutattam tekintetemmel, h�tha felfedezek valami eml�kt�rgyat. A falon ismer�s fot�kat l�ttam, �s az ott felejtett gy�ngysorokat. Sz�pen, ahogy apu sz�get verve a falba felakasztotta �ket. Majd ism�t a gabona kupacra t�vedt tekintetem. �rezni v�ltem az illat�t. M�g most is az orromban van, az a kellemes, gyermekkoromra eml�keztet� illat. A k�vetkez� pillanatban egy f�lhom�lyba burkol�dz� l�pcs�n haladtam felfel�. A l�pcs� tetej�n meg�lltam.

Egy kis szoba ny�lott a l�pcs�re. Odabent tompa f�nyben, egy gyermek �tlegelt egy bab�t az �gyon. Els� r�m�letemben arra gondoltam, egy �l� kisdedet ver d�h�sen.  Sz�rny�lk�dve k�zelebb l�ptem. Akkor l�ttam, hogy aki �ti a bab�t - mert mikor megl�ttam, tudtam m�r, hogy csak egy j�t�k baba -, az �n vagyok gyermekkoromban. H�ttal voltam magamnak. A kisl�ny, vagyis a gyermek �n, r�m n�zett, de anyut l�tta, aki sz�tlanul megfogta a kez�t - vagyis �n a feln�tt, fogtam saj�t kezem a gyermekit -, hogy ne folytassam a ver�st. Egy pillanatra �n lettem anyu!

Oldalt egy s�t�t zugban egy �gy k�rvonalai rajzol�dtak ki. �ppen �gy, mint odalent a gabonamagok�. Csak sejteni lehetett, hogy ott van. A gyermek �n, tekintet�t az �gyr�l visszahozta az anya �nemre, aki lebegve indult az �gy fel�, be a s�t�tbe.

V�gre a h�zon k�v�l voltam. Most m�r teljes �nmagam. Az �n, �nemmel. Az ajt�ban ott v�rt r�m az aranyl�, meleg burok. �jra k�rbe�lelt, fagyott lelkem felmeleg�tette, �s velem j�tt a r�tre. Ekkor ismertem csak fel a vir�gokat. P�sztort�ska volt a r�ten. Tele volt vele a f�. �s a f�k? Ak�cok voltak. De nem vir�gzott. Csak z�ld volt. A f�nyburok m�g mindig k�r�l�ttem volt. L�gy volt �s selymes. Puha �s meleg, mint az �gyam, amelyen fek�dtem eg�sz id� alatt, �s hallgattam a kazett�mat. Lassan kinyitottam szemeimet, de nem tudtam mozdulni. Nagyon kellemes �rz�s tartott fogva. Szinte lebegtem.

                                                                                  (Szab� Gitta: 2007-10-22)