A kis falev�l

Bek�sz�nt�tt az �sz, h�v�sebbre fordult az id�. A sz�l hint�ztatta a faleveleket, �s ilyenkor a kis falev�l nagyon j�l �rezte mag�t.

- Mami, mami! Gyere, hint�zz velem!- h�vta �desanyj�t, a Nagylevelet.

Vid�man hint�ztak, �m a mama egy-kett�re elf�radt, mert �gy �sszel er�sebben kellett kapaszkodnia, hogy le ne essen.

A Kislev�l minden nap tal�lt valami furcs�t, amit addig m�g nem l�tott.

- Anyu! Olyan hideg van, pedig s�t a Nap!

- H�t igen, itt van az �sz. Azut�n j�n a t�l.

- Anyu! Milyen az a t�l? �n m�g soha sem l�ttam olyat.

- T�len feh�r h� bor�tja a f�kat, �s nagyon hideg van. De addigra, mi m�r nem lesz�nk a f�n.

- Akkor hol lesz�nk? – k�rdezte csod�lkozva Kislev�l.

- A f�ld�n. �sszel a levelek mind lehullnak a f�ldre. Vastagon betakarj�k a fa t�v�ben l�v� apr�bb n�v�nyeket, �s t�li b�v�helyet ny�jtanak a kicsinyke �llatoknak. P�ld�ul a s�ndiszn� is a lev�ltakar� alatt, alussza �t a telet. Ha a ruh�nk sz�ne, v�r�sre �s s�rg�ra v�ltozik, n�h�ny napon bel�l, akkor egym�sba kapaszkodunk, �s egy�tt libeg�nk majd a f�ld fel�. Megl�tod milyen j� lesz!

A Kislev�l egyik reggel t�zpiros ruh�ban �bredt.

- Anyu! N�zd milyen gy�ny�r�! – �s �r�m�ben t�ncra perd�lt, �m egy �vatlan mozdulat ut�n a nevet�st ki�lt�s v�ltotta fel.

- Jaj! Anyu seg�ts! Lezuhanok!

- Fesz�tsd ki magad, hogy lassabban zuhanj!- ki�ltotta ut�na Nagylev�l. – Mindj�rt j�v�k �n is, �s megfoglak!

Amikor utol�rte a kislevelet, �vatosan al�siklott, �s most m�r egy�tt libegtek lefel�.

- Anyu, ez csod�latos! Igazad volt! Ilyen remek, dolog m�g soha sem t�rt�nt velem.

- Figyelj! Nem sok�ra f�ldet �r�nk – figyelmeztette a Nagylev�l. – Hopp! Meg is �rkezt�nk! Tudod – mondta a mama -, napokon bel�l leesik a h�, �s betakarja a lehullott leveleket. Ruh�ink, mind el�zik, elrongyol�dik, �sszekeveredik a t�bbi lev�l�vel. Azt�n, mikor j�n a tavasz, a h� olvadni kezd, �s a f�ldbe mossa az el�zott leveleket. Ez �j er�t ad a f�ldnek.

- Ez borzaszt�! A gy�ny�r� piros ruh�m el fog szakadni? Pedig �n annyira szeretem!

- A leveleknek ez a sorsuk. �sszel leesnek a f�r�l. V�dik �s meleg�tik az apr�bb �l�l�nyeket, t�pl�lj�k a f�ldet, �s tavasszal �j �let sz�letik bel�l�k. �s persze, Te is �j ruh�t kapsz.

Hamarosan j�tt egy hideg fuvallat, �s nyom�ban s�r�n esni kezdett a h�. Kislev�l az �desanyj�val �ssze�lelkezve pihent a feh�r takar� alatt. Miel�tt elaludtak volna, Kislev�lnek  ism�t, furdalni kezdte oldal�t a k�v�ncsis�g.

- Anyu! Csak azt mondd meg m�g nekem, mi lesz tavasszal?

- Az emberek azt mondj�k, akkor �led a term�szet. A f�k r�gyezni kezdenek, melegebben s�t a Nap, elolvad a h�.

- �s mi? – k�rdezte �vatosan Kislev�l, mert m�r eml�tett a mam�ja valamit neki err�l, �s f�lt a v�laszt�l.

- Mi a h�l�vel �s t�bbi lev�llel a talajba sz�v�dunk, azt�n friss f�, �s sz�p sz�nes vir�gok kapnak �letre a t�pl�l�kban gazdag f�ldb�l. H�vir�g, ibolya, kankalin, sz�zszorsz�p, nefelejcs, �s m�g sok, sok m�s vir�g is.

- �n ibolya szeretn�k lenni! – suttogta a Kislev�l.

- Nekem is tetszik az ibolya. Egy�tt fogjuk k�sz�nteni az illatukkal a tavaszt. J� lesz? De most m�r aludjunk! Elf�radtam.

Kislev�l szorosabban b�jt �desanyj�hoz, majd megnyugodva elszenderedett.

�lm�ban is v�rta a tavaszt, amikor majd felveheti vadonat�j, ibolyak�k ruh�j�t.