Szab� Gitta: Satu �s Pozdorja

Mam�ka a csipk�vel ter�tett asztaln�l �lt, �s meleg kaka�t sz�rcs�lgetett, mell� finom linzert falatozott. Szombatonk�nt, mindig ezt vacsor�zta. Hi�ba, nem tudott leszokni err�l a gyermekkori kedvenc�r�l. Mi�ta Pap�ka elment, egyed�l �ldeg�l kis h�zik�j�ban, de ilyenkor neki is megter�t. Annyira szerette Pap� is a meleg kaka�t! Mindig azt mondta: - �des, kicsi Mam�k�m! Nincs a f�ld�n jobb, mint az a kaka�, amit te k�sz�tesz el nekem! Mam�k�nak ilyenkor mindig k�nny sz�k�tt a szem�be.

Ezen az est�n is �gy t�rt�nt. Mam�ka sz�rcs�lte a kaka�t, t�rdelte a linzert, �s t�r�lgette k�nnyeit, mikor valami szokatlan hangra lett figyelmes. Botj�ra t�maszkodva az ajt�hoz bicegett. Egy kicsit t�tov�zott kinyissa-e vagy sem, mert ilyenkor m�r senkit sem szokott beengedni a h�z�ba, de a hang nem sz�nt meg. Olyan volt ez a hang, eml�kszik, m�g apr�cska le�nyka volt, �s a d�dije mikor fogatlan sz�j�val ette a tejesk�v�t, az adott ilyen nyamnyog� hangot. Vajon mi lehet ez? A k�v�ncsis�g er�sebb volt az �vatoss�gn�l, �s kinyitotta az ajt�t. Egy feh�r kutyak�ly�k �llt a k�sz�b el�tt, sz�j�ban valami apr�cska, ny�las dolgot tartott. A nyammog� hangot pedig az adta, ahogy a kutya pr�b�lta csorg� ny�l�t visszasz�vni �gy, hogy ne okozzon s�r�l�st annak a valaminek. �gy tartotta a sz�j�ban kincs�t, mint satu a pozdorj�t. Biztosan, �s m�gis k�m�letesen.

- H�t te? Honn�t j�tt�l? Ki a gazd�d? – k�rdezte az �llatot, aki nem v�rt semmire, csak egyenesen bement a f�lhom�lyba, �s terh�t, amit m�r j� ideje hurcol�szhatott, letette a kis sz�nyegre a t�zhely mell�. Az a valami mocorogni kezdett. Az �regasszony megijedt: - Hallod-e! Csak nem egy egeret hozt�l a h�zamba, mert azonnal kiteszem a sz�r�d, megl�tod! De az a valami alig hallhat� hangon ny�vogni kezdett: - nya, nya, nyau!

- De, hiszen ez egy cica! Biztosan f�zik szeg�ny, meg tal�n �hes is! – mondta any�, szinte csak mag�nak, de amikor kinyitotta a h�t�t, �s el�vette a tejes dobozt, a kutyuska cs�v�lni kezdte a fark�t, f�leit kihegyezte, �s csillog� szemekkel n�zett fel r�.

- Te is �hes vagy? Na, v�rj csak! Ker�tek nektek valami t�ny�rk�t – mondta, majd az ed�nyekkel cs�r�mp�lt egy kicsit, hol egyiket, hol meg a m�sikat vette el�, m�gnem r�tal�lt egy r�g nyugd�jba k�ld�tt kis l�bosra, �s m�ris �nt�tte bele a tejecsk�t.

Am�g a kutyuska lefetyelt addig mam� megt�r�lgette a cicust. Majd hagyta, hadd egyen � is. A k�t kis j�sz�g hamarosan �lomba szender�lt. V�gre �regany� is aludni t�rhetett.

Teltek a napok, de a k�t kis �llat�rt senki nem jelentkezett, pedig mindenkinek elmondta, hogy a gazdit keresi.

- Most mit kezdjek veletek? L�tj�tok, nem hi�nyoztok senkinek! M�g a v�g�n itt maradtok a nyakamon! Bizony nevet is k�ne, adjak nektek, ha m�r �gy esett. Valahogy kell, hogy h�vjalak benneteket!

Ahogy �gy gondolkodik, esz�be jutott, mikor el�sz�r l�tta meg �ket az ajt�ban. Mint satu �s pozdorja. - Igen! Ez j� lesz! Satu �s Pozdorja! – Na, hogy tetszik? Satu, �s Pozdorja!

Ett�l fogva h�rmacsk�n �ldeg�ltek tov�bb a kis h�zban. Mam�ka, Satu a kiskutya �s Pozdorja a cicus. Az �llatok sok vid�m percet szereztek Mam�k�nak. No persze bossz�s�got is, de ezeket a szeretet mind elfelejttette vele. Satu meg tanult eger�szni, madarat fogni, s�t m�g a gy�kra is r�vetette mag�t. Pozdorja �ppen �gy szimatolt, mint bar�tja Satu �s ugyan �gy a biciklis ut�n kapott. Szeg�ny post�s l�b�t mindig �sszekarmol�szta. Satu pedig, igyekezett ellesni a f�ram�sz�s tudom�ny�t, de valahogy nem siker�lt neki. Pozdorja buzd�totta, pr�b�lja meg a hokedlir�l, az ablakp�rk�nyr�l, persze ilyenkor a nagyra n�tt komondor mindig levert valamit, amit�l any�, m�rg�ben ut�na dobta a s�pr�j�t.

- �, ha ezt Pap�ka l�tn�! – n�zett ilyenkor mindig az �gre, majd megenyh�lve simogatta meg a f�l�t, fark�t beh�z� kutyust. Pozdorja is odasomford�lt, mert bizony � is nagyon szerette, ha gazdasszonya k�nyezteti. Olyankor h�l�b�l hangosan dorombolt neki. Ezt Satu nagyon irigyelte t�le, mert b�rmit megtanult, de ezt az egyet nem tudta. Any� mindig r�sz�lt: - Ne morogj m�r megint, te, te buta kutya!

Lassan egy �ve, hogy Mam�n�l �ltek, �s egy csal�dot alkottak. A k�t kis kedvenc, a tavasz be�llt�val egyre nyugtalanabb� v�lt. Szerettek volna kicsit csavarogni a nagyvil�gban, megismerkedni m�s �llatokkal. Pozdorja amint �pp a meggyfa �g�n �cs�rg�tt, �s n�zel�d�tt, �szrevette, milyen k�nnyen a ker�t�sen k�v�l tud ker�lni. hamarosan ki is pr�b�lta. Satu, b�natos szemekkel n�zte bar�tj�t, aki szabadon j�tt, ment, ak�r egy mad�r.

- Vau! Cicusom, mes�lj nekem arr�l mi van odakint!

- Nyau! �, bar�tocsk�m, ha te azt tudn�d! Olyan sz�p �s dali�s cicafi�kat l�ttam! Micsoda el�kel�, peckes j�r�suk van! – mes�lte Pozdorja Satunak, m�gnem azt�n az esti kiruccan�sok egyre ritkultak, majd abba is maradtak. Satu �szrevette, hogy a cica mozg�sa neh�zkess� v�lt, a hasa megn�tt, m�r alig tudott t�le a ker�t�s alatt bek�szni, vagy felszaladni a meggyf�ra. Alv�hely�k is sz�kebb� v�lt, ez�rt a kutyus, sokszor ker�lt a f�ldre. Egy reggelen a cica sehogy sem lelte a hely�t, izgatott, ideges �s agg�d� volt, s le, f�l j�rk�lt az udvaron. Satu �rezte, valami nagy dolog van k�sz�l�ben, �gy k�vette a cic�t mindenhov�, m�g v�g�l a cica beb�jt alv�hely�kre, mert ott igaz�n biztons�gban �rezte mag�t, �s keserves ny�vog�s k�zepette vil�gra hozta els� kiscic�j�t. Majd egy �jabb cica k�vetkezett �s m�g egy. Satu figyelt. �szt�n�sen b�jt Pozdorja mell� �s kezdte nyalogatni annak k�lykeit. Miut�n Mindannyian kipihent�k a sz�let�s f�radts�g�t, �s a picik szoptak is, sz�jukba vett�k a k�lyk�ket, �s egyes�vel behurcolt�k �ket az �regasszonyhoz a k�lyha melletti kis sz�nyegre. �ppen �gy, mint azon az est�n, mikor Satu, Pozdorj�val a sz�j�ban meg�rkezett a h�zhoz.

2013-04-27