A kanc
Szab Gitta 2015.12.24. 08:46
A kanc
A kanc hfehren, tisztn meredezett egy gyertya kzepbl. Onnt tekingetett krbe, izgatottan leste vajon mi fog trtnni a gyertyjval, aki csak azrt ltezett, hogy t tartsa. Sz mi sz, tisztessgesen vgezte dolgt a gyertya. Nem volt durva. St, finoman rintette a kanc knyes testt. Elgedettnek s szerencssnek rezte magt, mert a gyertyt, amely oly gyengden vigyzott re, egy kz leemelte a polcrl:
- gy ni! Ez pont j lesz az nnepi asztalomra.
A kanc szve megdobbant. Boldogsga hatrtalan volt, hiszen a karcsonyi asztalra kerl. A lehet leg jobb helyre, hiszen erre termett. Izgatottan vrta a pillanatot mikor vgre sercen a gyufa s a lngocskval megrintik testt, amely azonnal lngot fog majd.
Vgre elrkezett az id. Az gbolton megjelentek a csillagok. A Hold is kvncsian kukucsklt be az ablakon. Ekkor a kz, az a kz, aki leemelte a polcrl, gyufrt nylt. vatos, de hirtelen mozdulattal valamilyen doboz oldaln vgighzta, amitl az szikrzott s lngra lobbant, majd e perzsel lngot a kanc mg rintetlen testhez tartotta. Fjt, de boldogan kapott is lngra. A kz elfjta a gyuft. Vgre valahra csak a kanc vilgtott. Egyedl az lngja adott fnyt.
- , de szpen g ez a gyertya! - hallotta a kanc, s egyltaln nem tetszett ez neki, hiszen gett nem a gyertya. Az testt gettk, gyjtottk meg a gyufa lngjval. Mirt a gyertynak rlnek mgis, s r nem is gondolnak! Mivel nnep volt, nem dohogott sokig. Meleg lngjval a szeretet fnyt adta, s vidman tncot lejtett, ha egy kis fuvallat rte.
A gyertya tudta jl, hogy a kanc milyen ntelt, de nem foglalkozott vele. Szelden viselte, hogy forr lngjval puhtsa t. Hamarosan cseppek jelentek meg a peremn, majd lecsorgott az oldaln, s a talpnl megszilrdult ismt a viasz, ettl a gyertya j formt kezdett lteni. A kanc pedig csak lebegtette a lngot. Hol itt, hol ott rt a gyertyhoz, amitl az egszen puhv vlt, s egyre csak fogyott. De a kls rteg ellen llt a lngnak. Ettl az olvadt viasz nem tudott tbb lecsorogni, hanem kis tavacskaknt sszegylt. A ggs kanc csak lobogtatta lngjt. Eszbe sem jutott, hogy a gyertya viasza nlkl mr rg elhamvadt volna. Azt sem vette szre, hogy az olvadk lassan a nyakig r, s ettl egyre kisebb a lngja.
Mikor vgre szrevette milyen nagy a baj, azonnal kzdeni kezdett. Nyjtzkodott, lobogott, tncolt. Prblt lyukat olvasztani a gyertya kls krgbe, hogy kifolyjon az olvadk, de mr olyan kicsi, gyenge s kormos volt, nem tudott tbb szabadulni a viasztl. Mg egy utolst lobbant, s a kihl viasz rkre magba zrta.
2014. December. 25.
|