Menü

     Sajnos egyre sűrűbben fordult elő, hogy a főzés nagy erőfeszítést kívánt. Mármint, kitalálni mi is legyen a főtt étel, mi kerüljön az asztalra. Az agyban történő megalkotást még az is nehezítette, hogy a két gyermek eléggé válogatósra sikeredett. Sosem tudott rájönni, hogyan történhetett ez meg, de már késő bánat. Ez van, ezt kell szeretni alapon, most törheti a fejét, hogy olyat főzzön, ami mindenkinek a fogára való.

Korábban is trükköket kellett kitalálnia, ha azt akarta, hogy megegyék, amit főzött. Volt, hogy átnevezte az ételt, ezzel téve izgalmasabbá, volt, hogy az állagán változtatott, és mint valami újdonságot kínálta. De, mióta megnőttek a gyerekek, egyre nehezebb volt őket becsapni.

     Ezen a napon is sokat gondolkodott. A hozzávalókból - kissé öreg újburgonya, és zöldségfélék -, túl sok mindent nem tudott alkotni. Mert bizony, akár honnét is nézzük, ez alkotás. Igazi művészet.

Még ette magát, még tépelődött, mi is legyen? Krumplileves-e vagy petrezselymes krumpli. Bármelyiket készíti is el, magában nem elég. Majd, hirtelen összeállt a kép. Zöldség leves lesz, és petrezselymes krumpli.

     A gondolatot tett követte. Szaporán látott neki a munkának. Egykettőre megpucolta, megmosta, vagdalta a zöldségeket, és már ment is az edény a lángra. Hamarosan finom illatok terjengtek a lakásban. A zöldséglevest lassan főzte, mint a húslevest. Hagyta, az ízek hadd főjenek jól össze. A krumpli nem volt elég vizes, így kicsit nehezebben ment az elkészítése a szokásosnál, és le is sült az alja, és kásásabb is lett. De nem baj. Az íze azért jó.

Mikor a leves is elkészült, leszűrte. Külön a levét, külön a zöldségeket. A lány majd tesz bele kockázott sajtot, mert a zöldségeket nem nagyon szereti, az apja meg majd a zöldséget, mert ő meg szereti. Beosztással kellett lenni. Mindent nem lehet. Vagy ezt, vagy azt.

     Nézte az étket, és azon gondolkodott, hogyan tudná izgalmasabbá tenni ezt az egyszerű menüt. Ma igazán kreatív napja van, az éjszakai esőnek köszönhetően nincs olyan nagy hőség, az agya is jobban jár, és eszébe is jutott hamarosan mi is lesz a megoldás. Készít egy étlapot! Fogott egy kékszínű papírt. Kettéhajtotta. Kívül, a lap felső széléhez írta az étterem nevét, mert hát ugye, név az kell: ANYA, BARLANGKIFŐZDÉJE. A név alá pedig - ÉTLAP – felirat került. Majd kinyitotta a papírt és belül folytatta: MENÜ

Ezután felsorolta az ételeket:

APERITIF: Bármit kívánhatsz

LEVES: Szűrt leves, sajtkockával, zöldségágyon

FŐÉTEL: Petrezselymes burgonya, feltétnek a lesült alja, séf módra

DESSZERT: alma, ha volna

ITAL: Két decis pohárban kínált csapvíz, deresre hűtve

A felsorolás alá még odaírta: JÓ ÉTVÁGYAT!

     - Így ni! – Csapta össze a két tenyerét. - Kész is!

        Elégedetten nézegette az étlapot, és közben mosolygott. Mosolygott, mert biztos volt abban, hogy eléri a célját. Hogy a család, azon kívül, hogy egy jót mulat, az ételt jó ízzel fogyasztja majd el. Közben az asztalt is megterítette és várt. Várta a pillanatot, amikor férje és gyermeke végre leülnek az asztalhoz, és kezükbe nyomhatja az étlapot…

2012-06-22