1725. április 2-án Velencében született egy fiúgyermek. Beteges fiúcska volt, ezért nem is tanult semmi különöset, nem úgy, mint testvérei.
Ahogy cseperedett, különös képességeket fedezett fel önmagában. Egyre ékesszólóbbá vált, és igen erős vonzalmat érzett a női nem felé, akik szívesen vették tőle a bókokat. Mindegyiknek azt mondta, amit hallani szeretett volna.
Egyre nagyobb gyakorlatra tett szert. Élete folyamán, ki is használta ezt az adottságát. Ezt a fiatalembert úgy hívták, hogy G. G. Casanova.
Ez az ifjú ember, kitanulta a hódítás legkülönbözőbb formáit. Kalandos életét nőcsábász kalandorként élte.
Kínosan vigyázott arra, hogy a szerelmi együttlétek miatt, az általa oly nagyon kedvelt hölgyek ne kerüljenek bajba. Ezért a védekezés legkülönbözőbb formáit használta. Többek között az óvszer ősét is. Ám hiába volt minden igyekezete, mert a mai állás szerint utódai köztünk élnek.
Az évszázadok alatt nagy változáson, fejlődésen mentek át, de Casanova tipikus jegyeit nem tudták levetkőzni. Külsőre sármosak, igaz alkatra különbözőek. Az ékesszólás alapelemük, az írói véna elengedetlen követelmény, szókincsük vetekedik a leghíresebb írókéval.
Mindegyik hölggyel – mert a gyengébbik nemet ők így hívják -, sajátos, egyedi hangot öltenek. Ugyanúgy összetörik a cserbenhagyott nők szívét, mint ősapjuk. Abban azonban különböznek az akkori Casanovától, hogy a hölgyeknek nem csak a szívüket törik össze, hanem meglopják a lelkület is, és megalázzák őket a goromba, nyers elutasítással.
A világ változik. Így manapság nem kell száműzetésbe menekülniük ezekért a tettekért, mint annakidején szegény elődjüknek.
Sokszor csak egy kis erőfeltöltés a célja a hódításnak. Aztán mikor úgy érzik, hogy a kapcsolat egyre erősebb, egyre több mindent tárnak fel életükből a hölgyek előtt céljuk elérése érdekében, meghátrálnak. Igyekeznek minél több hibát a hölgy szemére vetni. Mindenbe belekötnek, csak, hogy végre kiszállhassanak a veszélyessé váló kapcsolatból.
Veszélyes! Talán érzelmileg érintetté válnak, és ez pedig nem céljuk. Így aztán írói vénájukat feltöltve, goromba hangnemben lerázzák a hölgyet. De mint ősük is, időnként a mai modern Casanovák is találkoznak olyan hölgyekkel, akik idejekorán észbe kapnak, és nem hagyják magukat. Saját fegyverét fordítják Casanova ellen. Ez végképp felbőszíti a csapdába került „vadat”, mert, hogy Casanova kerül a vad szerepébe.
G. G. Casanova, ha ma élne, igen csak álmélkodna. A modern világ technikai vívmányainak segítségével ki sem kellene lépjen a szobájából, és az üldöztetéseket is megúszhatná.
A mai Casanovák, a számítógépek világában, a Net segítségével a világ bármelyik táján hódíthatnak bűntetlenül.
Persze azért általánosítani nem lehet, hiszen ez nagy hiba lenne!
Egy biztos! A Casanovák kihalhatatlanok. Az évszázadok alatt, az alapvető tulajdonságok nem változtak. Lehet a változás bármilyen méretű, a nők mindig is szeretni fogják az ékesszólást, hódítást, az udvarlást, amivel lelküket simogatják, és ez életben tarja Casanovát.
/ Szabó Gitta /
2005.10.31.