Álmodó ablak

Sötét árnyék mélyén,
Álmodik az ablak.
Csukott szárnyai mögött
Tükörfénye csillan.
Aranyló Nap reá mosolyog,
S megmutatja néki,
Mily szép az élet odakint.
Kéri, tárja ablakszárnyát,
Engedje be a szabadság illatát,
S a tavasz mámoros zsongását.

(Szabó Gitta: 2010-02-15)