| 		
		 
 Felszabadult, megknnyebblt fjdalom
Szab Gitta  2006.10.29. 15:35 
Felszabadult, megknnyebblt fjdalom
          / Mindenszentekre / 
  
Telefon kellemetlen hangja veri fel 
A mg lmosan nyjtz, reggeli csendet. 
A vonal tls vgn, szomor n hangja: 
- Nincsen mr kztnk! Az jjel elkltztt! 
  
Az nem lehet! Villant t agyamon, s 
Szvem hevesen dobogva pumplta 
Lktet vrt az agyamba. 
  
Hol szlettem, s desanymat elvesztettem, 
Hov mskor lbaim rmmel vittek, 
Most fjdalommal rkeztem. 
  
Elment egy drga, nzetlen llek, 
Kinek hlmat lerni nem siettem, s 
Immr rkre adsa lettem a ksznettel. 
  
Ment a gyszmenet, s kzben a Bnyszindul 
rces hangja szvszaggatn szllt a lgben. 
Zokogs, jajveszkels kzt, fokozdott bennem,  
Bugyogott, kitrsre kszen a fjdalom, 
Mely immr harminct ve emszt. 
  
Majd kitrt, mint forr lvafolyam, 
Megllthatatlan knnyzuhatagknt, 
Az juls hatrig. 
  
Drga testt elhantoltk, a csendes lelkek birodalmn. 
Irigylem! Mert immr, ! 
Tallkozhat egy msik llekkel, 
Mely utn n csak vgyakozom, 
S kinek hantjt polta, hossz veken t. 
  
Zavarodott elmm, a knnyzpor 
Csitulsval, tisztulni kezdett. 
A beteges fjdalom, lelkem 
Krnikus sebei, gygyulni ltszott. 
  
A drga, nzetlen testet elhagy 
Llektl immr bcst vve, 
jra ltem egy rg feledett bcst, 
Mit akkor mg nem rtettem. 
  
Most felntt fejjel, visszautaztam az idben, 
jbl jrtam a poklok, poklt, a fjdalom tjt,  
S vgre megtalltam,  
A Gordiuszi – csomknt megkvlt 
Fjdalmat, s elbcszhattam, elengedhettem 
Anym bklyba zrt lelkt. 
  
Vgre bkben nyugodhat, 
Angyalokkal tncolhat, 
Mosolyoghat rem a Mennybl, 
Hol Istennk s Teremtnk, 
rkltet ajndkozott nki. 
  
Hazatrtem! A fjdalom megmaradt 
Lelkem mlyebb rtegeiben,  
m ez a fjdalom mr bks, nem zaboltlan. 
Kebelben a szv megnyugodott, s ha  
Anymra gondolok -Vgre! -, rm, 
s melegsg jrja t testem. 
  
Felszakadt, s megknnyebblt a fjdalmam! 
  
                                        / Szab Gitta / 
2005.10.16. 
 |