Felszabadult, megknnyebblt fjdalom
Szab Gitta 2006.10.29. 15:35
Felszabadult, megknnyebblt fjdalom
/ Mindenszentekre /
Telefon kellemetlen hangja veri fel
A mg lmosan nyjtz, reggeli csendet.
A vonal tls vgn, szomor n hangja:
- Nincsen mr kztnk! Az jjel elkltztt!
Az nem lehet! Villant t agyamon, s
Szvem hevesen dobogva pumplta
Lktet vrt az agyamba.
Hol szlettem, s desanymat elvesztettem,
Hov mskor lbaim rmmel vittek,
Most fjdalommal rkeztem.
Elment egy drga, nzetlen llek,
Kinek hlmat lerni nem siettem, s
Immr rkre adsa lettem a ksznettel.
Ment a gyszmenet, s kzben a Bnyszindul
rces hangja szvszaggatn szllt a lgben.
Zokogs, jajveszkels kzt, fokozdott bennem,
Bugyogott, kitrsre kszen a fjdalom,
Mely immr harminct ve emszt.
Majd kitrt, mint forr lvafolyam,
Megllthatatlan knnyzuhatagknt,
Az juls hatrig.
Drga testt elhantoltk, a csendes lelkek birodalmn.
Irigylem! Mert immr, !
Tallkozhat egy msik llekkel,
Mely utn n csak vgyakozom,
S kinek hantjt polta, hossz veken t.
Zavarodott elmm, a knnyzpor
Csitulsval, tisztulni kezdett.
A beteges fjdalom, lelkem
Krnikus sebei, gygyulni ltszott.
A drga, nzetlen testet elhagy
Llektl immr bcst vve,
jra ltem egy rg feledett bcst,
Mit akkor mg nem rtettem.
Most felntt fejjel, visszautaztam az idben,
jbl jrtam a poklok, poklt, a fjdalom tjt,
S vgre megtalltam,
A Gordiuszi – csomknt megkvlt
Fjdalmat, s elbcszhattam, elengedhettem
Anym bklyba zrt lelkt.
Vgre bkben nyugodhat,
Angyalokkal tncolhat,
Mosolyoghat rem a Mennybl,
Hol Istennk s Teremtnk,
rkltet ajndkozott nki.
Hazatrtem! A fjdalom megmaradt
Lelkem mlyebb rtegeiben,
m ez a fjdalom mr bks, nem zaboltlan.
Kebelben a szv megnyugodott, s ha
Anymra gondolok -Vgre! -, rm,
s melegsg jrja t testem.
Felszakadt, s megknnyebblt a fjdalmam!
/ Szab Gitta /
2005.10.16.
|