A furcsa időjárás

   Új nap kezdődik. Reggel a manók ugyanúgy sürgölődnek, mint máskor. Valahogy mégis olyan más volt az egész. A manók is érezték ezt, és kérdezgették egymástól.

  -Mondd csak, Hétfő! Neked is zúg a füled?

  -Igen. Miért neked is? És megkérdezték a Keddet.

  -Mondd csak, Kedd! Neked is zúg a füled? Mert nekem is, és Vasárnapnak is zúg.

  -Ez elég furcsa! Mondta a Kedd és odaszólt a Szerdának.

  -Szerda! Mondd csak, a te füled is zúg?

  -Miért? Csak nem hallatszik odáig? És odafordult a Csütörtökhöz.

  -Csütörtök! Hozzád is odahallatszik a zúgás?

  -Igen én is hallom. És te, Péntek? Neked is zúg a füled? De Péntek nem válaszolt.

- Hé! Péntek, süket vagy?

-Hmm? Szóltál? Úgy zúg a fülem, hogy nem hallom mit mondasz!

Mindenki nagyon furcsállta a dolgot. Összegyűltek és odamentek a Szombathoz.

  -Hello, Szombat! A te füled is zúg?

  -Zúg bizony! De ti mit kerestek itt? Hiszen ma péntek van! Menjetek a dolgotokra!

De a manócskák meg sem mozdultak.

  -Mi bizony addig nem megyünk, amíg ki nem találjuk mi ez a furcsa zúgás! Mind a hetünknek zúg a füle.

  -Ez bizony elég szokatlan ilyenkor ősszel – Folyt a beszélgetésbe Vasárnap is.

  -Miért? Mikor nem szokatlan?

  -Tudjátok, akkor szokott zúgni, mikor Hóanyó készül a télre. És amikor havazni kezd, olyankor nagy-nagy zúgás, morajlás kerekedik odafent. De még túl korán van a havazáshoz!

  -Menjünk ki a szabadba és nézzük meg! Mondta Szerda a legkíváncsibb.

Felöltöztek és kimentek a szabadba. A nap sehol nem látszott. Egybefüggő szürke lepel takarta el a szemük elől.

  -Nahát! Mit csinál ez a Hóanyó? – csodálkoztak.

Amíg ott toporogtak, ámuldoztak, hullani kezdett a hó. Nagy pelyhekben hullott, az eget kémlelő manók orrhegyére.

  Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat és Vasárnap, vacogva szaladtak vissza meleg kis házikójukba.