A m�hecske n�sza

Sz�nes vir�gok a mez�n,

Illatukat hordja a szell�.

Pillang�k csapongva keringenek,

Egy, egy vir�gon megpihennek.

D�ngics�lve j�n az ifj� m�hecske,

Vir�gr�l, vir�gra repkedhet.

�m az ifj� cs�kos v�logat�s nagyon,

Nem tal�lt kelyhet, mag�nak val�t.

Szomor� lett a m�hecske nagyon,

B�nat�ban az erd�be bujdokolt.

Z�mm�g�s n�lk�l, csendben, n�m�n,

Megpihent a mogyor� bokor �g�n.

J�tt a szell�, a m�hnek seg�ts�g�l,

Borzolta az �gat, min az ifj� m�h �lt.

Bossz�s lett a m�hecske, s a

Szell� el�l, az �rny�kba h�z�dott le.

De mi t�rt�nt? Csoda vagy val�s�g?

K�pr�zik a szeme t�n?

Az �rny�kban, napt�l v�dve,

Egy apr�cska vir�g �bredezett.

Szirmait szomor�an �sszez�rta,

Hisz, nincs senki, aki megcsod�lja.

Az ifj� m�h sz�ve hevesen dobbant,

A r�zsasz�n szirmokt�l l�ngra lobbant.

Legszebb hangj�n duruzsolva r�ppent,

A kis vir�got alaposan szem�gyre vette:

- �, mily �des, apr�, kis h�sos!

� lesz n�szomhoz a menyasszony!

K�rbe r�ppent, �rintette,

Vir�gszirm�t k�nyeztette,

Sz�rny�val l�gyan simogatta,

Bariton hangj�n sz�longatta.

Bec�zte a vir�got, s b�kolt neki,

�g�rte, csak � kell neki.

A vir�g hitt a h�d�t�nak,

S szirmait, sz�p lassan kinyitotta.

Ott �llt a vir�g, teljes d�sz�ben,

R�zsasz�n szirm�b�l, h�feh�r lett,

Menyasszony ruh�ba �lt�z�tt,

Illata cs�b�t�bb volt, mint az el�tt.

A m�h v�gyt�l �gve,

K�zel�tett kedves�hez,

M�lyvasz�n� kelyh�t �zlelgetve,

Jutott a kehelyben egyre beljebb.

K�zeledett a m�mor forr�s�hoz,

Bib�t nyaldosni egyre csak v�gyott,

Reszketett a vir�g is izgalm�ban,

Vir�gport sz�rt h�d�t�j�ra.

A m�h hangja elakadt,

Potroha telve vir�gporral,

K�bultan a gy�ny�rt�l,

Kisz�delgett az illatos kehelyb�l.

Sz�r�csk�in csillogott, bizony�t�ka n�sz�nak,

A mez� ezernyi vir�gai csod�lkoznak r�ja,

Vajon, ki lehet a titkos vir�g,

Ki k�v�natosabb, mint �k, valah�ny?

A m�hecske boldogan t�rt haza,

�tk�zben a vir�gport elsz�rta,

�s a k�vetkez� tavaszon,

A mez�n, sok kicsi harang sz�lt.

                         (Szab� Gitta:2007-08-17)