Az ajt� csikorogva csuk�dott be. Rekedtesen k�sz�r�lte zsan�rjait, hogy ne l�ss�k meghat�dotts�g�t. A h�zban lassan visszat�rt a norm�lis �let. Csak n�ha hallatszott egy, egy csendes s�hajt�s, de hamar elhalt ez is.

            A p�rna �gyesen ker�lgette a b�r�nyfelh�ket. Tomi sz�tlanul �cs�rg�tt. Nem volt kedve besz�lgetni. A p�rna pedig nem nyaggatta.
Egyszer csak s�llyedni kezdtek, majd a p�rna lesz�llt egy gy�ny�r�s�ges h�z el�tt a f�re.

            Tomi, m�g le sem l�phetett a p�rn�r�l, m�r is zsibong� gyerek sereg vette k�rbe. Kezek sokas�ga ny�lt, kapkodott fel�, �s csak h�zt�k, r�ngatt�k, karmolt�k, ahol �rt�k.

            Tomi r�m�lten n�zte az ismeretlen arcokat, amikor Bogica c�rnav�kony hangj�t hallotta kisz�r�dni a l�rm�b�l.

A gyerekek abbahagyt�k a ricsajoz�st, �s utat engedtek a l�nyk�nak. A kisl�ny ism�t kezet ny�jtott a fi�nak, ezzel m�sodszor mentette ki szorult helyzet�b�l.

            Bogica bevezette Tomit a h�zba. A fi� felk�sz�lt arra, hogy itt is mozogni fognak a t�rgyak, �m megnyugodva l�tta, hogy itt minden teljesen norm�lis.

   - �gy, az�rt mindj�rt m�s! – jegyezte meg el�gedetten.

   - Mir�l besz�lsz? – �rdekl�d�tt Bogica.

   - Te tal�n nem is tudod? Ott, abban a h�zban, ahov� elb�jtatt�l, minden b�tor besz�lt �s mozgott. Semmit sem lehetett csin�lnom. A sz�k al�m gurult, a keny�r a sz�mba rep�lt, �s a k�s megvajazta a kenyeret. V�g�l az�rt el�g j�t mulattunk – mes�lt Tomi, �s ism�t j��z�en kacagott.

            A hangos nevet�sre beszaladtak a t�bbiek is az udvarr�l.

   - Mi t�rt�nt? – k�v�ncsiskodtak.

   - Hogy h�vnak?

   - Mi�rt vagy itt?

   - Csitt! – sz�lt r�juk Bogica. – �t itt Tominak h�vj�k, �s vel�nk fog lakni.

            A gyerekek felsorakoztak egym�s mell�. Egyes�vel bemutatkoztak:

   - Kata.

   - S�ra.

   - Jani.

   - R�ka.

   - Sanyi.

   - Zoli.

   - Petike.

            A bemutatkoz�s ut�n ism�t nagy hangzavar t�madt. Tomit j�tszani h�vt�k. H�zni kezdt�k kifel� az ajt�n, ki az udvarra.

   - Menj csak nyugodtan! – b�ztatta Bogica. – Itt nem fogsz unatkozni.

   - �s te? Te nem j�ssz?

   - �n? �n is megyek nem sok�ra.

            A gyerekekkel egy�tt Tomi is kisereglett a hatalmas udvarra. V�gel�thatatlan, beker�tett j�tsz�t�r volt az udvar, ahol b�ven jutott hely mindenki sz�m�ra.

            A gyerekek, mint a szilaj kiscsik�k, nyer�tette �s �gettek fel s al�. A hangzavarra el�ker�lt egy nagy, bozontos, fekete kutya is. Az egyik fi� felkapta kistestv�r�t, �s r��ltette a kutya h�t�ra. AZ �llat megijedt, ugrott egy nagyot, mire a gyermek leesett r�la a f�ldre. Testv�rei oda sem figyelve rohantak tov�bb, �gyesen ker�lgetve, �tugorva a f�ld�n fekv� cs�pps�get.

            Tomi odament a kicsihez, hogy seg�tsen neki talpra �llni.

   - Gyere! – ny�jtotta fel� a kez�t – Seg�tek. – mondta m�g, mik�zben bar�ts�gosan mosolygott a fi�csk�ra, aki b�tortalanul ny�jtotta duci kis kez�t.

            Amint fel�llt, azonnal szaladni kezdett a t�bbi gyerek ut�n, egyenesen be az erd�be. Tomi n�zte, amint apr� l�bait szapor�n emelgetve elt�nik a szeme el�l. N�h�ny m�sodpercig m�g t�bl�bolt, azt�n � maga is a gyerekek ut�n eredt.

            J� sokat kellett futnia mire meg tal�lta a hanc�roz�kat, akik vid�man kerget�ztek, bukfenceztek. Tomi �r�lt, hogy v�gre igazi j�tsz�t�rsai lesznek. �llt �s n�zte a vid�m kis csapatot. Amikor �szrevett�k, boldogan integettek fel�, �s h�vt�k, menjen k�z�j�k. Lass� l�ptekkel indult el. M�r csak p�r l�p�s v�lasztotta el a gyerekekt�l, amikor valami v�ratlan �t�s �rte. Ijedten guggolt le, �gy keresve a t�mad�j�t.

   - Deje! M�sszunk f�ja! – mutatott a hatalmas t�lgyf�ra az egyik kisfi�. – Sok mad�jf�szek van jajta.

            Tomi mosolyogva n�zte a gyermeket.

   - Mondd csak, hogy is h�vnak t�ged?

            A gyermek meghajolt �s ism�t bemutatkozott:

  - Petike vadok.

   - Sz�val, te vagy Petike.

            Tominak nagyon tetszett ez a pici gyerek, �s �gy gondolta, ink�bb vele marad egy kis ideig.

   - J�! M�sszunk fel a f�ra! – egyezett bele, a fam�sz�sba.

   - Deje! Ted�l fel a f�ja! L�tod, nem �jem el.

   - Nem �jem el. – nevetett Tomi a Petike selyp�t�s�n. A kisfi� vele kacagott, ugyan m�g nem tudta mi�rt. Kezecsk�it felemelte, hogy �j bar�tja nyak�ba csimpaszkodhasson, amikor majd felteszi a f�ra.