Mikor a p�rn�hoz �rtek, �s elmondt�k, mi�rt j�ttek a p�rna felki�ltott:

- Azt nem lehet! Eg�szen addig nem, am�g nincs meg a jelsz� m�sodik fele.

   - Nem tudn�l egy kicsit seg�teni, hogy megtal�ljam a m�sodik fel�t?

   - Tudni �ppen tudn�k, de nem tehetem. Sosem jutn�l ki innen. Tal�ld ki, �s akkor besz�l�nk m�g a dologr�l.

   - Ugye, velem j�het Bogica, ha v�gre hazamehetek?

   - Mondtam m�r! Ha tudod a jelsz�t, megbesz�lj�k. Amikor r�j�ssz, a birodalom minden vezet�je megl�togat majd. Akkor kell k�rned. De vigy�zz! Csak az illet�kest�l k�rheted, mert ha nem, Bogic�nak itt kell maradni �r�kre!

   - Na, de p�rna! – jajdult fel Tomi. – Honnan tudhatn�m, kinek kell majd feltennem a k�rd�st?

   - Annyit el�rulhatok, hogy j�l nyisd ki a szemed, amikor a jelsz�t mondod. �s most menjetek! K�s�re j�r nagyon.

            Tomi �s Bogica gondterhelten indultak �tnak, h�tuk m�g�tt hagyva a p�rna otthon�t. Egyik�k sem sz�lt. Mind ketten, saj�t gondolataikba mer�ltek. Leszegett fejjel bandukoltak. Hamarosan el�rt�k az otthonuk hat�r�t. Itt a Nap, m�r nyugov�ra t�rt, �s s�t�ts�gbe burkol�dzott az erd�, a patak, a h�d �s a h�z. Sz�v�k kalimp�lni kezdett. Nem gondolt�k, hogy ilyen sok� elmaradtak. Egym�s kez�t fogva lopakodtak az erd�t kett�szel� �ton tova. A k�s�rtetiesen hajladoz� �s susog� f�k a s�t�tben balj�s �ri�soknak t�ntek.

   - Vil�g�ts oda! – hallatszott v�ratlanul egy suttog�, gonosz hang.

   - Akkor �szrevesznek! – hallott�k a v�laszt.

   - Vau! Vau! – sz�lalt meg egy kutya is nem messze.

   - Most nyakon cs�pj�k �ket! – hallatszott tov�bb a besz�lget�s, amit�l semmi j�t nem rem�lhettek. Hirtelen, az egyik fa m�g�l el�j�k toppant egy alak, aki zsebl�mp�val vil�g�tott a reszket� gyerekek szem�be.

   - Feri! – ki�ltott fel r�m�lten Tomi. – Mit akarsz t�l�nk?

   - Egyre kev�sb� tetszel nekem! F�leg az�rt, mert Bogic�t elvetted t�lem.

   - Ez nem igaz! Nem vett el t�led! – v�gott a szav�ba a kis l�ny.

   - Ha nem, h�t nem! Az nem sz�m�t. Nem szeretj�k az ilyen okos toj�sokat, �s k�sz! – mondta Feri �s k�zben fenyeget�en k�zeledett fel�j�k.

            Band�j�nak tagjai el�llt�k a v�dtelen gyerekek �tj�t. Tomi, Bogic�t a h�ta m�g� tolta, hogy test�vel v�dje, amennyire tudja. De hi�ba. Az ellens�g szinte teljesen beker�tette �ket. �ppen egy kis r�s volt csak az ellens�g gy�r�j�ben.

            Bogica reszketve suttogta Tomi f�l�be:

- Tudod, hogy tal�lkozt�l a R�zsasz�n� T�nd�rrel. Gondolj r� er�sen!

A fi�, amennyire csak tudott, visszaeml�kezett arra, amikor Bogic�t kereste, �s a sz�ke haj�, barna szem�, r�zsasz�n ruh�s t�nd�rrel tal�lkozott. Ek�zben Feri�k, egy karny�jt�snyira ker�ltek hozz�juk. A kezek m�r �t�sre lend�ltek, amikor k�l�n�s f�nyess�g ragyogott fel a t�mad�k m�g�tt.

            A banda a csod�lkoz�st�l teljesen megb�nult. Az �kl�k er�tlen�l hanyatlottak le, �s az �mul� tekintetek keresztt�z�ben a R�zsasz�n� T�nd�r a gyerekek mell� libbent.

   - Bogica! – sz�lt l�gyan. – M�r minden�tt kerestelek! Hogy ker�lsz te ide?

   - �! �! Elt�vedt�nk az erd�ben Tomival, �s ezek a kedves fi�k �ppen el akart�k magyar�zni, hogyan juthatunk haza. De az�rt j�, hogy itt vagy!

            Bogica �s a R�zsasz�n� T�nd�r szeme huncuts�got sejtetve �sszecsillant.

   - �rtem! – mondta m�g l�gyabban a t�nd�r. – Ti m�r tudj�tok a hazafel� vezet� utat, ez�rt indulhattok is azon nyomban.

   - �s, mi lesz Feri�kkel? – k�rdezte Tomi a m�g mindig bamb�n �lldog�l� t�mad�kra mutatva.

   - Nos, azt hiszem, vel�k nem kell tov�bb t�r�dn�t�k. �k �ppen most felejtett�k el a hazavezet� utat – kuncogott a t�nd�r. – Mind addig az erd�ben bolyonganak majd, am�g nem tal�lkoznak a lelkiismeret�kkel.

            Ezzel a R�zsasz�n� T�nd�r, ahogy j�tt, �gy el is t�nt. Az erd� ism�t s�t�ts�gbe borult, m�g Feri�k l�mp�j�ban is ki�gett az izz�.

            Bogica ism�t Tomi f�l�hez hajolt:

- Fussunk!

   - Merre?

   - Csak gyere ut�nam! A hajgumim majd vil�g�tani fog, �gy nem t�vedhetsz el.

   - Indulhatunk! – v�laszolt a fi�.

            Egyszerre mozdultak. Tomi nem n�zett semerre sem, csak futott �s futott. Bogica haj�ban v�kony s�rga cs�k jelent meg. Semmi m�st nem lehetett l�tni, olyan s�t�t volt m�r.