Falevelet sodor a sz�l

H�v�s sz�l f�jt s a fa�gak fel�m integettek,
Mintha �r�ln�nek, hogy az utc�ra kil�ptem.
Csizm�s l�pteim s�lyosak, neh�zkesek,
Kab�tom szorosra h�ztam a mellemen.

Nem siettem, r��r�sen ballagtam,
A leveg�b�l j� m�lyen szippantottam.
Csod�ltam a nyiladoz� term�szet apr� jeleit,
A mogyor�bokron sz�lt�ncot j�r� barka f�rtjeit.

F�lembe kellemetlen zajt hozott a sz�l,
Mely megzavarta az �rkez� Tavasz k�sz�nt�s�t.
Sebesen fut� kutya k�rmei az aszfalton koppantak,
Ijedtemben a sz�vem, a torkomb�l majd kipottyant.

Gyomrom az izgalomt� gomb�cc� r�ndult,
Gerincem a futkos� hidegt�l vagy �t centit megny�lt.
Lass� j�r�som m�g lass�bb, m�g kim�rtebb lett,
S kezeimet, kab�tzsebem m�ly�re rejtettem.

A koppan�sok csak j�ttek, j�ttek, egyre k�zelebb,
�szt�n�sen siettem volna, de a f�lsz nem engedte.
Itt van! Utol�rt! Most mi lesz velem!?
Lelki szemeim el�tt, v�rben forgott a kutya szeme.

A sz�l fittyet-h�nyt reszket� kab�tomra,
A t�l pajt�sak�nt f�jt tov�bb a h�tamba.
G�nyos kopog�ssal, p�r�gve szaladt el mellettem,
F�lelmem t�rgya, egy sz�raz, sz�lp�rgette falev�l.

 (Szab� Gitta: 2010-03-14)