Ny�ri nap

Csillan a v�zt�k�rben a nap,
mert �ppen most a hajnal hasad.
Harmatcsepp cs�ppen le a f�r�l,
hamar felsz�rad - nagy h�s�g j�n.
Vir�gok m�g nem k�kadoznak,
a f�k utols�t ny�jt�zkodnak.


Lassan a reggel is fel�bred,
let�rli m�r a s�t�ts�get.
Libben a szell� – v�gigs�p�r,
lehull egy lev�l, s messze r�p�l.
Lopakodva perzsel a meleg,
lepke suttyomban �rnyat keres.


Lagymatag liba lassan l�pked,
egy t�cs�t keres, de elt�ved.
D�lut�n j�n, s minden kitikkad,
kell egy z�por - az ember izzad.
Nekiindul m�gis a r�tnek,
j�rt�ban � mag�ba r�ved.

Gondolkodik az id� m�l�s�n,
este lesz, mire oda�r tal�n.
Vir�gbimb�k csendben begub�znak,
falevelek halkan elalszanak.
A r�t csendesen elpilled ma m�r,
a mez�n mostant�l csak t�cs�k j�r.

Az ember f�radt, de m�gsem �ll meg,
Szem�ben az �risz �sszesz�k�l.
Tudja, hogy menni kell, nem �llhat meg,
L�tja, hogy nemsok� bes�t�t�l.
Azt�n az �risz �jra kit�gul,
Az a k�k szem a vil�gra �mul.