Ked�lyes ember Elem�r

Ked�lyes ember Elem�r,

Nevet este, reggel,

Nevet eg�sz h�tv�g�n.

Feles�ge vele nevet,

Nem m�rges,

Mert ezen eset nevets�ges

�s felett�bb �rdekes.

Szelet kenyer�t, melyet eb�dj�hez szelte,

Megette egy �hes feh�r eg�r csemete,

Mely kedves eb�nek fekhely�n em�szt �ppen.

De mert ez m�g  nem el�g,

L�pes m�zet lefetyel Vendel,

Gyermeke Elem�rnek �s Hel�nnek.

M�zes lett Vendel keze, szeme s egyebe,

M�hecske reppent el�je sebesen,

Mert elveszett l�pes m�z�t v�gre meglelte.

M�hecske zen�je nem tetszett Vendelnek,

Ez�rt k�t kez�vel hevesen hessegette.

Mer�sz m�hecske Vendel kez�re rebbent,

Beleeresztette fegyver�t,

 V�delmezv�n meglelt l�pes m�z�t.

Ezen nevetett hevesen Elem�r,
S vele nevetett neje, Hel�n!

(Szab� Gitta: 2010-08-25)