V�rengz� nesz

El�lmosodott. Kikapcsolta a t�v�t, k�nyelmesen bef�szkelte mag�t �gy�ba. Csukott szemmel �lvezte a test�t tart� �gy �rint�s�t, a takar� �lel�s�t. M�g utols� gondolatk�nt megk�sz�nte a Mindenhat�nak ezt a napot is. K�szen �llt az alv�s, az �lmok fogad�s�ra.

V�rt, majd megfordult, h�tha �gy jobban esik a fekv�s, majd ism�t megfordult. Valami ott legbel�l nem csitult. Az �jszakai neszek egyre er�sebb� v�ltak. A tet� roppan�sa, az ablak z�rg�se, az �ra ketyeg�se, a mellette alv� p�rja szuszog�sa, horkant�sa, mind t�ncoltak az idegein. Egyre n�tt benne a fesz�lts�g, amit igyekezet mosolyogva legy�zni, nem tudom�st venni r�la.

�jf�l t�jt a szomsz�d szob�ban a fia k�h�gni kezdett. Minden egyes k�h�g�s, egy, egy �t�sk�nt hatott idegeire. Belsej�ben, ak�r egy kukta fortyogni kezdett a m�reg.

Megint megfordult. B�re viszketett az idegess�gt�l.  A fi� csak k�h�g�tt, �s k�h�g�tt. Nem tudta tov�bb hallgatni. �tment hozz�, gy�gyszert adott neki. Ezut�n visszab�jt �gy�ba. A k�h�g�s hamarosan megsz�nt.

- V�gre! – s�hajtott. - Most m�r biztosan tud majd aludni. De nem �gy t�rt�nt.

Ahogy letette fej�t, az �jszaka v�mp�rja, egy sz�nyog t�madt r�. Ott d�ngics�lt a f�l�be:

- V�rt, friss v�rt akarok!

F�rje is r�zend�tett, �s mint a g�zmozdony fujtatott, f�ttyentett, majd nyammogott, f�szkel�d�tt. Biztosan �lmodott valamit, de ett�l � m�g nem lett nyugodtabb. �rezte, legsz�vesebben odav�gna neki, de uralkodott mag�n, �s csak finoman megl�kte, amit�l egy pillanatra megsz�nt a horkol�sa.  Ism�t �gy �rezte, na, most aludhat v�gre, mikor feje felett, a tet�ablakon kopogni kezdett az es�, �s a sz�nyog is �jra t�madt.

Nem b�rta tov�bb! �vatosan kikecmergett az �gyb�l, ki a szob�b�l. Ajt�t csendben becsukta. El�sz�r a f�rd�be ment, hogy bef�jja mag�t sz�nyogriaszt�val, de a pump�s szerkezet nehezen adta mag�t. Csak nyomkodta, r�zta m�rg�ben, mire siker�lt valamicske folyad�kot mag�ra f�jnia. Majd nyugtat�t keresett, de nem tal�lt. Nem volt mit tenni. A konyh�ba indult. Legfeljebb olvas egy kicsit, h�tha att�l megnyugszik. El�vett egy rekl�m �js�got, p�r szem kekszet, egy poh�r tejet �nt�tt mag�nak, �s le�lt az asztalhoz. Lassan evett, hogy a benne d�l� d�h elcsituljon.

Mikor �gy �rezte megnyugodott visszat�r az �gyhoz. Lefek�dt. Ki tudja h�nyadszor az �jszaka folyam�n. Ny�jt�zott. �tadta teste s�ly�t az �gynak, hadd tartsa az, majd becsukta szem�t. Mosolygott. A sz�nyog messze elker�lte, a fia nem k�h�g�tt. Happy! De az es� ism�t kopogni kezdett, a f�rj is r�zend�tett megint, mintha csak arra v�rt volna, hogy � lefek�dj�n.

Az �jszaka neszei visszat�rtek. R�ad�sul a l�gfriss�t� is pukizott egyet. Ez a hang oly er�vel hatott r�, hogy az ideg kiny�lt a kopony�j�n �t, �s m�r nem tudta t�rt�ztetni mag�t. 

Oldalba l�kte p�rj�t. El�sz�r csak finoman, majd egyre er�sebben. A felh�k k�z�l el�b�jt a telihold is. Hideg ez�stje belevil�g�tott a szem�be. Elm�j�t el�nt�tte a f�kezhetetlenn� v�lt harag. Horkol� f�rj�t arcul �t�tte. J�l esett neki, ez�rt ism�t meg�t�tte. Az alv� ember riadtan ki�ltott. V�dekezett, de hi�ba, mert az asszony, mint megveszett fenevad vetette r� mag�t, �s �t�tte ahol csak �rte. Majd a meleg v�r szag�t meg�rezve, vel�t r�z� �v�lt�ssel mart bele az ember karj�ba, arc�ba. Kibuggyant annak m�g a szeme is!

 Erre a hadakoz�sra, dulakod�sra, fia egy mozdulattal felr�ntotta a szobaajt�t. Dermedten n�zte anyj�t, akire r� sem lehetett ismerni. A lak�s m�sik fel�b�l a l�ny is oda�rt. Egym�sra n�ztek, majd a l�ny odal�pett anyj�hoz, �s meg�rintette annak puc�r l�b�t.

 – Anya! Nyugi! Anyu, hallod?

Az asszony fel�bredt. Izzadtan, csapzottan, k�rd�n n�zett csal�dj�ra.

– Mi az? Mit kerestek itt?

– Sikoltozt�l! – v�laszoltak k�rusban.

2012-10-14