Ujj emberek

M�r harmadik �r�ja vezetett egyhuzamban. Mindk�t kez�vel er�sen kapaszkodott a korm�nyba, mert a hegyen �tvezet� szerpentin er�s kanyarokkal lepte meg. V�ratlanul bukkantak el�, �s ha nem el�g �vatos, a korm�nyt kir�nthatja valamelyik a kez�b�l �s �hatatlanul lezuhanna a m�lybe. De szerencs�re nem �gy t�rt�nt. Viszont, mire le�rt a hegyr�l ujjai elg�mberedtek az er�s szor�t�st�l. A l�t�si viszonyok is romlottak, hiszen a nap m�r elb�jt a l�t�hat�r sz�l�n�l. A t�jon, tejf�l s�r� k�d ter�lt sz�t. Tov�bbra is er�sen kellett markolja a korm�nyt. N�ha egyik kez�t levette, kicsit megmozgatta csukl�j�t, megropogtatta ujjait. Az utat k�mlelte, m�r csak annyit l�tott bel�le amennyit az aut� l�mp�ja megvil�g�tott. De nem �llt meg. M�sf�l �ra �s otthon lesz. Ez sarkallta kitart�sra. Csak hajtotta a kocsit, amelyben sz�lt a zene. Er�sen, hogy t�l�v�ltse az aut� zaj�t. �s n�ha megropogtatta ujjait.

Az egyik ujjropogtat�sn�l meglep� dolog t�rt�nt. Nem �rezte a roppan�st �s nem is hallotta. Semmit nem �rzett, csak azt vette �szre, hogy ujjai sorban lepotyognak. M�r egy sem volt a kezein, csak a tenyere tapadt a korm�nyra, �s hi�ba igyekezett ir�ny�tani az aut�t, fenntartani a k�dben l�thatatlann� v�lt �ton, nem siker�lt neki. R�ad�sul fagyos r�m�let lett �rr� rajta. Kezeit riadtan emelte maga el�, forgatta �s sikoltozott. Az ujjak ett�l megr�m�ltek, �sszevissza szaladg�ltak, fej�re �ltek, f�l�be csimpaszkodtad. Az elszabadult aut� pedig csak rohant, egyenesen neki egy megtermett f�nak. Az ajt� kiny�lt, az emberekk� v�lt ujjak sz�tsz�ledtek.  A f�rfi, mag�hoz t�rt. A fej�t �rt nagy �t�st�l �s a v�rvesztes�gt�l, hal�lra r�m�lten, szinte eszel�ss� v�ltan kik�v�lygott az aut�b�l, �s elindult. Nem tudta merre, hova, csak bukd�csolt. A k�db�l id�k�nt elugrott egy, egy ujjember �s riogatta �t: - Hu����! – Kapj el! – Durr! Utols� erej�vel m�g l�pett egyet, majd �sszeesett. Ujjatlan kezeit �sszekulcsolta maga el�tt, t�rdeit felh�zta, �s ebben a magzati p�zban lehelte ki a lelk�t.

- Szeg�ny ember!

- Vajon mi t�rt�nt vele?

- N�zz�tek! Hi�nyzanak az ujjai!

- Ki tette ezt vele?

Az angyalok k�rbe�llt�k a szerencs�tlent. A kis Lucifer is k�zt�k volt. Nagyapja az �reg Lucifer nem tudott r� vigy�zni egy�b elfoglalts�ga miatt, �gy r�b�zta az angyalokra. K�zt�k rosszat nem tanulhat. De Luciferke rosszabb volt sz�z �rd�gn�l. Most is v�r�sl�tt az arca. Az angyalok bosszankodtak is miatta eleget. Tudt�k, megint rossz f�t tett a t�zre.

- Te volt�l? – k�rdezte a F� angyal.

Luciferke pimaszul n�zett a szem�be �s �gy felelt: - Mert �lland�an t�rte, ropogtatta �ket, mint a di�t. H�t elvettem t�le, mert nem �rdemelte meg, hogy ujjai legyenek!

- Azt nem te d�nt�d el! Ujjak n�lk�l semmire sem j�. �s k�l�nben sem �gy kell meghalnia. Azonnal add vissza az ujjait!

A kis �rd�gfi�k�nak nem tetszett a dolog, de nagyapja meghagyta, fogadjon sz�t. �gy, nagy kelletlen�l, visszaadta az ujjakat.

A f�rfi mag�hoz t�rt. A korm�nyra d�lve, er�s fejf�j�st �rzett �s valami meleg csorgott v�gig az arc�n. Ijedten kapta fel a fej�t. A sz�lv�d� csurom v�r volt. – Karamboloztam!  Has�tott bel� a felismer�s. Az �t�st�l �s a r�m�lett�l felfordult a gyomra. Ki akart ugrani az aut�b�l, de gyenge volt, sz�d�lt, �gy beler�k�zott a kocsiba. A ruh�ja is szutykos lett t�le. Vil�g �let�ben undorodott a h�ny�st�l, most is eszel�sen pr�b�lt messze ker�lni t�le, ez�rt kibotork�lt a szabadba �s r�ngatta le mag�r�l a ruh�it. A korom s�t�tben, hasogat� fejjel, ficamodott bok�val, egy sz�l als�ban elindult a m��t fel�. Azt a p�r l�p�st esve-k�lve tette meg. Volt, hogy az �tj�ba ker�l� f�csom�ba, let�rt gallyba kapaszkodott.

V�gre ki�rt az �tra. Ism�t elesett. Mire felt�p�szkodott, �pp oda�rt egy aut�…

2012-10-24