Sok kicsi, sokra megy

    Egyik nap, h�rom j� bar�t elindult az erd�sz�lre j�tszani. Naposka a kiscsibe, Dormici a kiscica �s H�pit�s a kiskacsa vid�man nevetg�ltek, ugr�ndoztak. M�r majdnem el�rt�k az erd�sz�l�t, amikor h�rom kajla, kamasz kutyafi, Tacskonr�d, Vizslali �s Uszk�roly, akik �ppen arra k�boroltak, �s nagyon, de nagyon unatkoztak, �szrevett�k a hangoskod�kat. Gyorsan egym�sra n�ztek, �s zsupsz, beugrottak a k�zel�kben l�v� bokor m�g�. A h�rom j� bar�t, Naposka, Dormici �s H�pit�s nem vett�k �szre a rejt�zk�d� kajla, kamasz kutyafikat a bokor m�g�tt. Az ugr�ndoz�st�l elf�radtak apr�cska l�baik, �gy gyorsan leheveredtek a bokor m�sik oldal�n�l, pont oda, ahol Tacskonr�d, Vizslali �s Uszk�roly lapultak.
    A rejt�zk�d� kutyafiknak sem kellett t�bb. �gy ugrottak ki a bokor m�g�l, mintha var�zsp�lc�val �rintette volna �ket valamilyen l�thatatlan m�gus keze. Egyenesen a h�rom meglepett j� bar�t el� toppantak. Naposka, Dormici �s H�pit�s r�m�lten rebbentek sz�jjel, de a kiscica �s a kiskacsa fogs�gba estek. A kiscsibe, aki a legkisebb volt h�rm�juk k�z�tt, reszketve a f�lelemt�l a k�zelben l�v� nagy lapulev�l al� b�jt.

Onn�t leskel�d�tt, vajon mi t�rt�nik pajt�saival.

A h�rom kajla, kamasz kutyafi, vicsorogva ker�lgette a foglyokat.
   -Vau, vau! Most megvagytok!
   -Nyauuu! – s�rt Dormici. – Nem csin�ltunk semmi rosszat! Engedjetek el!
   -H�p! H��p, h�p! Majd j�n az �n nagy Kacsapap�m, �s a cs�r�vel alaposan helyben

hagy benneteket! – h�sk�d�tt H�pit�s, a kiskacsa.
   -Vauh! Vauh hauh hah! – csaholtak a kajla, kamasz kutyafik. - H� de f�l�nk t�spap�t�l! – nevettek, �s nevett�kben meg is feledkeztek arr�l, hogy a harmadik pajt�s megl�gott.

Bizony, Naposka a kiscsibe egy alkalmas pillanatban kim�szott b�v�helye al�l, h�tat ford�tott fogoly pajt�sainak, �s szaladt, ahogy csak b�rt�k apr� csibel�bacsk�i. A baromfiudvarban nagy lett a felfordul�s, mikor v�gre a liheg� kiscsibe elmondta mi t�rt�nt.
   -Seg�tsetek! Dormicit �s H�pit�st a kajla, kamasz kutyafik foglyul ejtett�k. Menj�nk �s ments�k meg �ket! – k�rlelte az udvar lak�it

A csib�k, a kacs�k, a ty�kany� �s t�spapa, mind felsorakoztak �s egy mukkan�s n�lk�l elindultak, �l�k�n a h�s kiscsib�vel. Vigy�ztak, nehogy zajt csapjanak, mert akkor,

azok a haszontalan kajla, kamasz kutyafik �szreveszik �ket, �s akkor nem tudj�k megmenteni a pajt�sokat.
    Egykett�re az erd�sz�lhez �rtek.

Tacskonr�d, Vizslali �s Uszk�roly el�gedetten hever�sztek a magas f�ben, foglyaikat k�rbefogva. J�kedv�kben danol�sztak. �gy el voltak telve h�stett�kt�l, hogy nem vett�k

�szre a k�zeled� sz�rnyasokat. A h�s kiscsibe intett sz�rnyacsk�j�val, hogy ker�ts�k be a kutyafikat.
   �gy is t�rt�nt. Az apr� j�sz�gok csendesen

k�rbefogt�k a kajla, kamasz kutyafikat, majd egy hangos csatacsipog�ssal, �s h�pog�ssal az ellens�gre vetett�k magukat. A g�nyosan

vigyorg� kutyafik �gy, de �gy meglep�dtek, hogy torkukon akadt a nevet�s.

Az apr�s�gok harci l�zt�l �gve, cs�r�kkel cs�pni kezdt�k a von�t� ellens�get, akik �gy �rezt�k, ezer dar�zs cs�pi, marja �ket. Majd a csib�k �s a kacs�k lecsillapodtak, abbahagyt�k a csipked�st. Ekkor el�l�pett ty�kany� �s t�spapa. A kajla, kamasz kutyafiknak sem kellett t�bb. �gy f�ltek a tov�bbi cs�p�sekt�l, hogy hanyatt homlok rohantak, h�rman hatfel�. Tal�n m�g most is futnak, ha el nem f�radtak.
   A csib�k �s kacs�k boldogan csipogva ugr�ndoztak. A megmentett Dormici �s H�pit�s  nagyon �r�ltek, hogy t�bb� nem kell f�lni�k a h�rom kajla, kamasz kutyafit�l, akik m�r nagyon sok rosszas�got tettek. V�gre j� leck�t kaptak. Most m�r tudj�k legal�bb, hogy nem lehet mindig, minden rosszat meg�szni.
    A baromfiudvar lak�i felkerekedtek, hazatipegtek, totyogtak, biztons�gos otthonukba. Az�rt �k is megkapt�k otthon a fejmos�st, hiszen elcsavarogtak, �s vesz�lybe sodort�k magukat.

V�gre megtanult�k �k is, mit�l oly igazak azok a k�zmond�sok, amiket az id�sebb udvarlak�k oly sokszor k�r�ltak m�r, mint p�ld�ul: „Sok kicsi, sokra megy. Sok l�d, diszn�t gy�z. Kicsi a bors, de er�s. Aki m�snak vermet �s, maga esik bele.”

              �s folytathatn�m m�g nagyon, nagyon sok�ig, de ti, vajon h�ny ilyen b�lcs mond�st ismertek?