A kan�c

A kan�c h�feh�ren, tiszt�n meredezett egy gyertya k�zep�b�l. Onn�t tekingetett k�rbe, izgatottan leste vajon mi fog t�rt�nni a gyerty�j�val, aki csak az�rt l�tezett, hogy �t tartsa. Sz� mi sz�, tisztess�gesen v�gezte dolg�t a gyertya. Nem volt durva. S�t, finoman �rintette a kan�c k�nyes test�t. El�gedettnek �s szerencs�snek �rezte mag�t, mert a gyerty�t, amely oly gyeng�den vigy�zott re�, egy k�z leemelte a polcr�l:

 - �gy ni! Ez pont j� lesz az �nnepi asztalomra.

 A kan�c sz�ve megdobbant. Boldogs�ga hat�rtalan volt, hiszen a kar�csonyi asztalra ker�l. A lehet� leg jobb helyre, hiszen � erre termett. Izgatottan v�rta a pillanatot mikor v�gre sercen a gyufa �s a l�ngocsk�val meg�rintik test�t, amely azonnal l�ngot fog majd.

V�gre el�rkezett az id�. Az �gbolton megjelentek a csillagok. A Hold is k�v�ncsian kukucsk�lt be az ablakon. Ekkor a k�z, az a k�z, aki leemelte a polcr�l, gyuf��rt ny�lt. �vatos, de hirtelen mozdulattal valamilyen doboz oldal�n v�gigh�zta, amit�l az szikr�zott �s l�ngra lobbant, majd e perzsel� l�ngot a kan�c m�g �rintetlen test�hez tartotta. F�jt, de boldogan kapott � is l�ngra. A k�z elf�jta a gyuf�t. V�gre valah�ra csak a kan�c vil�g�tott. Egyed�l az � l�ngja adott f�nyt.

- �, de sz�pen �g ez a gyertya! - hallotta a kan�c, �s egy�ltal�n nem tetszett ez neki, hiszen � �gett nem a gyertya. Az � test�t �gett�k, gy�jtott�k meg a gyufa l�ngj�val. Mi�rt a gyerty�nak �r�lnek m�gis, �s � r� nem is gondolnak! Mivel �nnep volt, nem dohogott sok�ig. Meleg l�ngj�val a szeretet f�ny�t adta, �s vid�man t�ncot lejtett, ha egy kis fuvallat �rte.
A gyertya tudta j�l, hogy a kan�c milyen �ntelt, de nem foglalkozott vele. Szel�den viselte, hogy forr� l�ngj�val puh�tsa �t. Hamarosan cseppek jelentek meg a perem�n, majd lecsorgott az oldal�n, �s a talp�n�l megszil�rdult ism�t a viasz, ett�l a gyertya �j form�t kezdett �lteni. A kan�c pedig csak lebegtette a l�ngot. Hol itt, hol ott �rt a gyerty�hoz, amit�l az eg�szen puh�v� v�lt, �s egyre csak fogyott.  De a k�ls� r�teg ellen �llt a l�ngnak. Ett�l az olvadt viasz nem tudott t�bb� lecsorogni, hanem kis tavacskak�nt �sszegy�lt.  A g�g�s kan�c csak lobogtatta l�ngj�t. Esz�be sem jutott, hogy a gyertya viasza n�lk�l m�r r�g elhamvadt volna. Azt sem vette �szre, hogy az olvad�k lassan a nyak�ig �r, s ett�l egyre kisebb a l�ngja. 

Mikor v�gre �szrevette milyen nagy a baj, azonnal k�zdeni kezdett. Ny�jt�zkodott, lobogott, t�ncolt. Pr�b�lt lyukat olvasztani a gyertya k�ls� k�rg�be, hogy kifolyjon az olvad�k, de m�r olyan kicsi, gyenge �s kormos volt, nem tudott t�bb� szabadulni a viaszt�l. M�g egy utols�t lobbant, s a kih�l� viasz �r�kre mag�ba z�rta.

2014. December. 25.