A búcsú nehéz
Szabó Gitta 2006.10.29. 16:06
2006.07.25. 12:12
A búcsú nehéz
Nézz rám fénylő tekinteteddel,
S mosolyom rád emelem fel,
Ajkad piros gyümölcsével
Kényeztess el engemet.
Mert szívem, ha láthat téged,
Heves dobbanása felébreszti a reggelt,
A pironkodó hajnal sem lehet szebb annál,
Mit fénylő tekinteted nekem muzsikál.
A szerelem lágy, bús dalát küldi felém,
Melyet, ha hallok, térdem remeg belé,
Hisz szerelmünk bűn, tiltott gyümölcs,
Hogy ismerhetlek, mégis köszönöm!
A búcsú nehéz,
Ajkam szólni nem tud.
Útravalónak vidd el mosolyom, s én
Neved emlékként szívembe írom.
/ Szabó Gitta: 2006-07-25 /
|