Égi szerelem 2
Szabó Gitta 2006.10.29. 16:27
Járja a Hold végtelen keringőjét,
Égi szerelem 2
Járja a Hold végtelen keringőjét,
Ropja, mint szerelmes kamasz,
De hiába a csillagos hercegi udvar,
Ha szerelme fénye már nem simogatja.
Egy hűvös éjszakán, arra ébredt,
Fázik, teste fekete és láthatatlan,
Sötét van, s ő kicsi és gyámoltalan,
S egy hatalmas árnyék eltakarja!
A Föld, mintha a sors keze volna,
Az éj hercegét s királynőjét szétválasztja,
Égi pályáján közéjük keveredve,
A Nap fényét kevélyen elfedte.
A Hold szíve nehéz mint a kő,
Nem kapja már az éltető erőt,
De szerelme s vágya erős,
Így folytatja útját, a keringőt.
Tán kibújhat az árnyék mögül,
S Nap királynője majd újra örül,
Tüzes glóriájával öleli ismét körül,
Hold hercege testét, a gömbölyűt.
(Szabó Gitta: 2006-09-13
|