Fantáziálás
Szabó Gitta 2006.10.29. 16:31
Fantáziálás
Álmodom!
Fantáziám szárnyán szállok,
S vadászként megállok
Az ősrengeteg buja fáinak tövében.
Várok!
Vadász szemeim lesik a vadat,
Mely gyanútlanul arra szalad,
Szomját oltani, a csörgedező patakban.
Mozdulok!
Íjam feszítve a magasba emelem,
S a nyílvessző süvítve száll belőle,
És a Vad, a csodás őz, a földön terül el.
Bámulom!
Az őz oldalán lassan csörgedező piros vér,
Melynek édes illatát hozza felém a szél,
S gondolataimban felvillan egy kép.
Ébredek!
Arcodat látom a fák lobjainak sűrűjében,
S huncut mosolyodat szád szegletében,
Riadtan rezzenek össze! Csak képzelődtem!
/ Szabó Gitta /
2006.02.07
|