Vágyakozás
Szabó Gitta 2006.10.29. 21:56
................s én csak vágyom,
Ismerni átélt perceidet.
Vágyakozás
A lágyan ringatódzó hajók oldalát,
Selymesen simogatják a tenger hullámai.
Várakoznak!
Várják a fárasztó nap után a pihenés óráit.
A leszálló éj sötétjével átkarolja,
Az álmos hajótesteket.
Elcsitulnak a kikötő hangjai, és
Te, csak a csendet figyeled.
A parton állsz, hallgatózol.
Érzékeid felerősödve,
Minden apró ingerre felélednek.
Még egy utolsó pillantás a távolba, s elindulsz.
A tavasz illatai elültek, s
A rózsa, szegfű és ibolya szirmain
Nem döngicsél a méhecske, s
Ma már nem gyűjti a mézédes nektárt.
Alszik a kikötő, a mező, a Föld, a Világ.
Alszik az út, csak lépteid zaja hallik.
A partról hazaérve, immár alszol te is, s
Álmodban újra éled a hajóút izgalmát.
Az álom mosolyt csal az ajkaidra,
A Hold sápadt fénye selyembe öltöztet.
Sejtelmesség ölel át, s én csak vágyom,
Ismerni átélt perceidet.
/ Szabó Gitta /
2005.11.16
|