Angyalok tánca
Szabó Gitta 2006.10.29. 17:53
Kétezer öt éve annak, hogy.................
Angyalok tánca
Kétezer öt éve annak, hogy
Egy hideg téli éjszakán,
Názáretben egy kisded sírása,
Felverte az éjszakát.
Immár sok, sok éve annak, hogy
E kisded mennybe szállt,
Ám előtte sok jót tett a Földön,
Teljesítve atyja akaratát.
Ember társai, kik elárulták,
Most imádják, s
Születése napját ünnepelve,
Feldíszítik a Karácsonyfát.
A mennyből közénk szálló angyalok,
Heteket töltve közöttünk,
Szólnak hozzánk, és énekelnek,
S szeretettel töltik meg serlegük.
Fénycsóváikkal simogatják,
Az arra érdemest,
Kinek szemében szikra lobban, s
A szeretet fénye meg, meg csillan.
Lantos angyal sereg,
A mezők felett énekel,
A Föld magvait keltve életre,
Melyek, termésükkel köszönik az éneket.
Kék, Piros, Fehér és Lila ruhás angyalok,
Karácsony éjjelén körbeállnak,
S mint Adventi koszorún a gyertyák,
Ragyogva tündökölnek.
Az angyalok ropják táncukat,
Szikra pattan, s
Nyomában születik ezernyi új csillag,
S hull a Földre boldogan.
Immár az emberek szívében
Béke honol,
És kint a sötét éjszakában,
Minden ablak mosolyog.
Bent a fűtött szobákban,
Kint a hideg félhomályban,
Szegények és gazdagok szíve,
A béke dallamára lüktet.
/ Szabó Gitta /
2005.11.27
|