Nyári zápor
Szabó Gitta 2007.09.04. 21:13
a mezőn támadó hirtelen fergeteg..
Nyári zápor
Mezőn hajlong selyme a zöld fűnek,
Lágy reggeli szellő simogatja,
Mint, ahogy ajkad érinti testem.
A juhász a fűben heverészik,
Szemét a Nap elől eltakarja,
S a nyájat majd a kutyák terelik.
A mezőt már sötétség uralja,
Cikázó fény, nagy robajjal jelzi,
Juhász, tereld nyájad akoljába.
Fekete lován jött a fergeteg,
Lezúdult az eső, ázik a föld,
Süvöltő szél támadt, esőt űzve.
Biztonságos ólból a bárányok
Nézik, a tiszta ég ívelt hídját,
Pára gyöngyökön, szivárvány ragyog.
Boldogan sóhajt a fű s a virág,
Esőcsepp súlya alatt hajlongnak,
Mint mikor testem szeretve zihál.
ABA/10
(Szabó Gitta: 2007-09-04)
|