Beteg ballada
Szabó Gitta 2007.12.19. 17:57
egy beteg borókapálinkával mulsztja a nátháját (javítva: 2009.07.14.)
Beteg ballada
Élesen hallom, zúgó fülemmel,
Miként a gyertyaláng csendesen
Sistereg. Mélázva nézem, s elmerengek.
Látom, midőn izgatottan vársz engemet,
Vajon, honnan lépek majd elébed?
S látom, ahogy boldogan rám nevetsz.
Ám, ma nem teszek egy lépést sem,
Hisz fáj, sajog testem, lelkem,
Torkom, fejem, halántékom is lüktet!
Üzentem, írtam neked levélben,
Kértelek, ne keress a szokott helyen,
Mert ma borókapálinka lesz a kedvesem.
Torokra gyógyír, arcra bőrpír legyen,
Influenzámat űzze el jó messzire, s
Repedtfazék hangom majd, újra csilingel!
Mámoromból holnap, ha felébredek,
Kitisztult fejjel újból veled leszek,
S bepótoljuk mind, mi most elveszett.
(Szabó Gitta: 2007-12-19)
|