Ketten
Szabó Gitta 2010.01.12. 09:53
versátírás_02/2...........................2008.11.15.
a játék lényege, hogy egy már meglévő vers sorainak első és utolsó szavát meghagyva kell új verset írni...
Ketten
Élni és szeretve lenni jó,
Szárnyalni veled, derűs kacagásban,
Göcögő hangú huncut nevetéssel
Fürödni, mélyen mártózni a lelkek
Kedves s gyöngéd mosolyában.
Nézni téged mindig, mint ahogy a Nap
Aranyló fényét az alkonyi tájban,
Emlékbe soha nem űzni a vágyat,
Álomutazásban fogni a kezed, s izzadtságba mártott
Bársonyos bőröd ráncain elsimítani a lepkeszárnyat.
Szállni a gyöngyözve kanyargó folyó
Ezüst párahídja felett,
Hol végre az álom valósággá válik,
És egy kusza gondolat a gomolyfelhőben
Megbotlik, majd megújulva szárnyal ismét a képzelet.
(Szabó Gitta: 2008-11-15)
|