Hóhányó lett a fiamból!
Szabó Gitta 2007.01.28. 11:59
Hóhányó lett a fiamból!
Holle anyó felkelt,
Kinézett az ablakon,
Ámult-bámult le a Földre,
Majd sietett a naptárhoz.
Kapott is a fejéhez: Ajaj!
De nagyon elkéstem!
Mindjárt vége a januárnak,
S egy pihe hó még nem esett.
Sopánkodott Holle anyó:
Így megvénültem!?
Elalszom a telet,
S fedetlen a föld odalent?
Perdült-fordult,
Kapta a vánkosát,
Mit sietve az ablakpárkányra vetett,
S két fáradt kezével ütlegelt.
Hullott a pihe,
Szállt a szélben,
S a földet hamarosan,
Hótakaró fedte.
Az emberek csak néztek,
Nézték az eget,
Orrukra sűrűn hullt a hópihe,
Tátott szájuk is tele lett vele.
Szólt a gazda:
Eriggy, fiam! Öltözz fel melegen,
Fogd a hólapátot, s
A járdáról a havat hányd el!
Ugrott a gyermek,
Kapta a télikabátot, és a hólapátot,
S nagy örömmel látott a munkához.
Így lett a fiamból, hóhányó!
(Szabó Gitta: 2007-01-27 )
|