Nem élhetek múzsa nélkül
Szabó Gitta 2006.10.29. 21:39
Oly jó ez az érzés, hogy
Új múzsára leltem,
...................
Nem élhetek múzsa nélkül
Oly jó ez az érzés, hogy
Új múzsára leltem,
Szeretnék gyönyörűt írni,
Mely hűen adja vissza érzéseimet.
Lelkem sajog az érzéstől, mely
Édes, mint a méz, és
Mégis fáj, mert e
Múzsa távol jár.
Befészkelte magát egész
Bensőmbe, szívem, lelkem
Nyugtalan tőle, elmémben
Zakatol: bár csak érinthetném!
Volt múzsám, kettő! Egy
A munkám, mely beteljesítette
Minden szépség iránti
Vágyam, majd véget ért.
Nem maradtam soká múzsa
Nélkül, mert múzsám lett
Méhemnek gyümölcse,
Kiben örömöm, megleltem.
Ám e múzsa felnőtt,
Többé nem ad ihletet,
S mi most összeköt:
Anya adj ennem!
Hosszú idő telt el,
A múzsák hallgattak,
Boldogtalan volt éltem,
Remegett, sikított a lelkem.
De mos újból, énekelek, mert
Megleltem Múzsámat,
Mely édesebb, mint a méz, bár
Lehetne több mint ihletőm!
/Szabó Gitta/
2005.07.21.
|