Még oly friss a félsz!
Szabó Gitta 2008.05.02. 17:30
a félelemtől fagyos lélek vágya
Még oly friss a félsz!
Csak kószálok, és kószálok,
Ám vigaszt sehogy sem találok,
Meg kellene nyugodnom végre,
S kimászni a verem tetejére,
Mert hiszen kedvesem velem van,
Nem hagyott magamra a bajban,
De még oly friss a riadalom, a félsz,
Hiába tudja már az ész, mi az, mi emészt,
A lélek még dermedten, fagyosan vacog,
Olvadáshoz, gyengéd szeretetért kuncsorog.
(Szabó Gitta: 2008-05-02)
|