Mikor eljön az utolsó perc
Szabó Gitta 2007.11.03. 20:38
Szabó Gitta 2006.10.29. 21:35
Végre eljött a várva várt, ......................
Mikor eljön az utolsó perc
Végre eljött a várva várt, Az utolsó, A Szent este napja, Csillog a ház, és minden ablak.
Vége a rohanásnak, vásárlásnak, S üresen ásítoznak, Az üzletek portáljai. Már rég kifosztották.
Eljött a pillanat, Midőn szerzett kincseiket titkolózva, Csörgő papírba csomagolják, Nagyok és kicsinyek.
Az izgalom lázrózsát fest az arcokra, A kíváncsiság fénye ragyog a szemekben, S a türelmetlenség, feszültség, Parázs vitákat kelt életre.
Már minden késze áll, Csillognak a Karácsonyfák, A csengettyűk is helyükön, S a világ, egy pillanatra megáll.
Lassan leszáll az est, És a félhomályban, Futó fénytől körülölelve, Mosolyognak a díszes ablakok.
Az esti égbolton pulzáló csillagok, Elindulna a Föld felé, S a rénszarvasok homlokáról, Megvilágítanak egy piros puttonyt.
Mint ha csillagszórók lennének, A paták nyomán szikrák élednek, S a piros ruhás Mikulás szakállát, A szél kuszálja össze.
Fénysebességnél is sebesebb, Repül, s bújik a kéményekbe, Kövér zsákjából az édes terhet, A díszes Karácsonyfa alá teszi le.
Óvatlanul megmozdítja a faágat, Hol a csengettyű csücsül várakozva, S a rezdüléstől csendülő lágy hangja, Elnémítja a várakozókat.
A kicsinyek ujjongva, avagy félve, Szüleik háta mögé bújnak, S az ajtó felé araszolnak, Mely mögött fényt csak a fenyőfa ad.
Kísérteties a csendes félhomály, Valahonnét lágy muzsika száll, S a csendes éj hangulatában, Állják körbe a Karácsonyfát. / Szabó Gitta / 2005.12.03
|