Kiszáradt folyóág
Szabó Gitta 2010.01.12. 09:29
versátírás_08
a játék lényege, hogy egy már megjévő vers sorainak első és utolsó szavát meghagyva, kell új verset írni..
Kiszáradt folyóág
Álmodban keleti szél fújta a háborgó tengert
vörös palástban kelt a hajnal, s ámult a sok ember
hókehellyé dermedt a tengervíz csont sovány kezedben
érett gondolat éledt benned, egy kiszárad folyóágról.
Álmodban a felhőoszloptól zavart lett a rút fergeteg,
bátor férfi előrelép, asszony s gyermek el nem ájul.
Nem tétovázott, sürgette népét, mint nyáját terelő juhász.
vadász ösztönével ellenségre kitartón s bátran vadász.
Leszek fedetlen hátadat védő jeges víz-takaró,
az éhes menekülő számára keletlen kenyér.
Ha már nem vezetlek titeket, mert gyenge vagyok,
ábránd helyett leszek néktek újra ébredő remény,
az örök szabadságot végre meglelitek, a felkelő nappal.
(Szabó Gitta: 2009.10.07)
|