A kabaré színpadán
Szabó Gitta 2010.08.15. 17:03
A kabaré színpadán
A porondon áll merev,
Rezzenéstelen arccal, és fecseg.
Ontja az üres szavakat,
Az ócska, régi poénokat.
A közönség morajlik, felhördül.
Röhögéstől torzult arcokat lát.
Merev orcája ráncot gyűr,
S visszafogottan mosolyog ránk.
Ő, a híres parodista,
Éles nyelvét köszörüli rajta,
Ki úr, avagy szolga.
Nagy kegy, ha kifigurázza.
Másfél óra hangos kacagás,
Mindenki fogja fájó hasát.
Könnyű lélekkel térnek nyugovóra.
Álmukban néha még kuncognak.
(Szabó Gitta: 2010-06-26)
|