Üres papírlap
Szabó Gitta 2010.11.30. 13:51
Üres papírlap
Üresen ásít a szűzies lap,
Ki ha nézi, semmit nem lát rajt’.
Hallgat a költő, pihen a toll,
Nem szánt semmilyen gondolatot.
Üresen ásít a szűzies lap,
Még érintetlen, tiszta.
Ártatlan és szép,
Ó, mennyi csodás kép!
Üresen többé nem ásít a lap,
Széleinek közét tölti ezernyi gondolat;
Esküvő, születés, halál.
Ropogós hótakaró, őszülő hajszál.
Üresen többé nem ásít a lap,
Nézem, s emlékképek megrohannak.
Látom botladozó, kicsi gyermekem,
S fehér galambot szelni az eget.
(Szabó Gitta: 2010-11-30)
|