Mulatság

Csőszlányok és csőszlegények,

árgus szemmel azt lesik,

ki az, ki a szőlőt csipkedi,

csipkedi, a szemeket leszedi?

Néznek jobbra, néznek balra,

majd  egymástól ezt kérdezik:

- Vajon hová bújt, hol lehet, 

hogy semerre sem leljük meg?

- Ott a galád! Fogjad jobban!

- kiáltanak a csőszlányok.

Csőszlegény mind odaszaladt,  

a tolvajra  rá is akadt.

Nyakon csípték a gaztevőt,

mulat minden résztvevő.

Vígan viszik a Bál királya elé,

ki, kiszabja rá a büntetést:

Büntetése bírság legyen,

mit e perselybe tegyen bele!

Végül egy üveg musttal,  

kiszáradt torkát meg kell mossa!

Nevet hát a Borkirály: - Lári-fári!

 Minden gondom, megoldottam.

Vigadjunk hát egész éjjel,

Míg a hajnal fel nem ébred.

(Szabó Gitta: 2010-09-23)

megjegyzés:

Ezt a verset el is lehet játszani. Íme, a leírás:

„A bálokban a szüreti menet szereplői tovább viselték tisztségeiket. A csőszlányok és csőszlegények feladata például az volt, hogy a külön erre a célra felaggatott, vagy dekorációként használt szőlőfürtöket őrizzék. A bál folyamán ugyanis a résztvevők ezekről "lopkodtak". Akit "lopáson" értek, azt "megbüntették". Bírságot kellett fizetnie. Ezt a pénzt aztán a szervezők (korábban a borkirály, vagy bálkirály) a bál rendezési költségeire fordította.”

A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget

A tánchelyiségbe felakasztott szőlőfürtöket a csőszgazda és csőszgazdáné őrizte, és aki lopni próbált, azt tréfásan megbüntették

Magyar ruhás csőszlányok és legények vigyáznak a szőlőkoszorúra, díszeket. Ezt a pénzt aztán a szervezők (korábban a borkirály, vagy bálkirály) a bál rendezési költségeire fordította.