Mese Fickófalváról
Szabó Gitta 2010.10.06. 08:41
Mese Fickófalváról
Ide figyeljetek pajtikáim!
Fickó vagyok, szálkás szőrű tacskó.
Itt lakom a sufni melletti lakban,
Legjobb barátom a cirmos cica.
Ugyan szabadon szaladgál le
S fel a lajtorján,
Ugrik át a kerítésen
S mászik fel a szilvafán,
De csak látnátok, ha egy kis víz éri kényes bundáját!
Prüszkölve rohan s nyávog a beste,
Míg gazdasszony az ölébe fel nem vette.
Cirógatja, törölgeti, szárítgatja,
S az én barátom hálából
Békésen dorombolni kezd neki.
Így kell a gazdit az ujja köré csavarni!
Hogy miért is mesélem ezt nektek!?
El sem hiszitek!
A beste cirmosnak négy kicsi
Kölyke lett.
Elnéztem szegény macskamamát,
Ki egyedül nevelgette
Kosárnyi fiát,
Négyszer kellett csinálnia mindent!
Szó mi szó, megsajnáltam,
S ma már,
Pótapja lettem a kicsiknek.
Ha kell, fürdetek,
Egyik helyről a másikra
Költöztetek.
Cirmos cica így ha elfárad,
Megpihenhet a sufni melletti
Kicsi házban.
És míg a kölykök is alszanak,
Addig én nyugodtan olvasgatom
Levelezésteket a laptopomon,
Itt a diófa alatt.
(Szabó Gitta: 2010-08-19)
|