Hóember
Szabó Gitta 2010.12.06. 21:39
*** * * *
Hóember...K * * *
áll az udva- É * * *
ron, fején Z ***
*** kopott, piros FA **
***** Kerek ko- **
****** bakján szénszemek, ****
***** szénszáj, répaorr, velük a nagyvi – ** ***
** lágra mosolyog. Kicsiny kezek tapasztották ******
hideg hó testét, s adták kezébe vesszőseprűjét. ****
Ruhájára gombokat, szintén szénből raktak, feje***
fölé takarónak a csillagokat kapta. Míg az udva- ***
ron készült a hóember, addig bent a házban **
sült a friss gesztenye. Illata belengte **
az egész udvart, hol a **
gyermekek vígan hancúroztak. **
Körbeugrálták a hóembert, s a friss hóba **
bizony belehemperegtek. Kabátkájuk gallérjába
becsúszott a hideg hó, mitől mindegyikük hangosan
sikított. Sikítás és kacagás verte fel a környéket, a
szomszédok az ablakon át kinéztek. Szaladt az
utcából a sok kíváncsi gyermek, hogy egy
jó nagyot játszanak, s neves-
senek, mert biz’ hógolyózni és szánkózni
ők is szeretnek. Lassan vége lett a napnak és a
vígságnak, s fagyott orral, dermedt lábbal, éhesen,
a kis hómunkások végre hazatérnek. Az asztalon várta
őket a gőzölgő teáskanna, s mellette illatozott a sült
gesztenye halma. Csillogó szemű angyalkák pihe
puha ágyban, békességben mosolyogva
végre, az igazak álmát alussza.
(Szabó Gitta:2010-12-06)
|