BELS� UTAZ�SAIM NYOM�N

J� reggelt!

V�gtelenk�nt h�z�dik el�ttem a vir�gz� r�t, melynek nyugalm�t, a sz�l�n sorakoz� f�zf�k f�ldig hajl� �gai, szinte �sszeolvadva vigy�zz�k.

Szemem gy�ny�rk�dik a reggeli szit�l� k�dben, melyet a Nap gyenge f�nye sziv�rv�nyoss� fest. L�gy sz�l borzongatja testem, k�colja hajam, s meglebegteti a f�zf�k ez�st�ssz�rke leveleit.

Elm�l�zva n�zem az �ppen �bredez� b�k�s term�szetet. Fels�hajtok! S�hajom a sz�llel tovasz�ll, s egy�tt susogj�k: - J� reggelt!

A madarak is f�szkel�dnek, halkan csivitelnek, majd az els� er�s napsug�rral kirep�lnek f�szkeikb�l, melyeket a s�r� lombkorona v�delmezve �t�lel.

�vatosan beljebb l�pek a r�t k�zepe fel�, s �rzem mez�telen talpam alatt a m�g nyirkos f� h�v�s�t. Az �gbolton a Nap egyre magasabban j�r. Sugarai m�r-m�r melegen �rik el a F�ldet, a r�tet, �s a r�t k�zep�n engem. A friss illatok a felsz�ll� p�r�val belengik a leveg�t. M�lyet szippantok bel�le: mezei vir�gok, nyirkos f� �s a b�kol� f�z illata keveredik �ssze.

A Nap fel� ford�tom arcom, behunyom szemeimet, �s teljes val�mmal �lvezem sugarai simogat�s�t. Nem gondolok semmire. Csend �s nyugalom vesz k�r�l. Egyre m�lyebben l�legzem. �rzem sz�t�ramolni a friss er�t a lelkemben, testemben.

Nem tudom meddig �lltam �gy, egyszer csak egy j� nagyot ny�jt�ztam! Frissen mozdultam. Mosolyogtam.

Indulhat az �j nap!

                                                                                                                                                             2006-08-02

Rekken� ny�ri d�lut�n

K�bultan �bredtem. Fejem k�tyagos volt, lelkem dermedt. Hossz� percekig is, eltartott mire tudatosodott bennem mi t�rt�nt. A rekken� ny�ri d�lut�n m�r - m�r elviselhetetlen h�s�ge el�l szob�mba menek�ltem, �s, hogy megnyugtassam zaklatott, ideges, inger�lt lelkem, fejhallgat�val a fejemen, �gyamba d�ltem. A magn�ban egy relax�ci�s kazetta ment. Lassan a l�gy zene seg�ts�g�vel elaludtam.

                �lmodtam! �lmomban egy gy�ny�r�s�ges mez�n j�rtam, melyet, mint egy f�szket a fa lombja, �gy �leltek oltalmaz�an k�rbe a f�k, biztons�got ny�jtva a mez� n�v�nyeinek, �llatainak, �s az arra t�ved� v�ndoroknak, akik megpihenni t�rnek ide, erre a teny�rnyi nyugalom szigetre.

Ott �lltam �s gy�ny�rk�dtem. A k�r�vben sorakoz� vir�gz� ak�cf�k illat�t�l b�dultan n�ztem k�rbe. Az �de z�ld f�ben feh�r kamillavir�gok mosolyogtak re�m. Az �gbolt zavartalan k�kj�t csak a Nap izz� korongja t�rte meg. Majd vadkacsa csapat sz�llt tova vid�man.

Tekintetem tov�bb vittem a messzi l�t�hat�r fel�, ahol egy hegy emelkedett ki szinte durv�n a nyugodt k�rny�kb�l. Valami k�nyszert �reztem, hogy elinduljak fel�, hogy megn�zzem, hogyan ker�lhetett ide, ebbe a mes�s k�rnyezetbe.

A hegy l�b�n�l egy pillanatra meg�lltam. Feln�ztem a cs�cs�ra mely hideg h�sapk�j�val csalogatott. Eszembe �tl�tt milyen borzaszt� meleg van odakint, �s most m�r egy percet sem haboztam tov�bb. Elindultam, hogy megh�d�tsam �letem els� hegy�t.

A hegy oldala kellemes lank�s, nem t�l meredek �sv�nyt t�rt el�m. - Ezt m�g �n is j�tszva megteszem! - gondoltam magamban.

Amint egyre feljebb jutottam, a z�ld f�vet felv�ltott�k a boz�tok, f�k, erd�k. Majd hatalmas feny�f�k k�z�tt vezetett tov�bb az utam. Imitt - amott h�foltok is megjelentek. De nem f�ztam, csak mentem el�re.

A h�takar� egyre �sszef�gg�bb� v�lt, �s m�r ropogott is a l�pteim alatt.

Az id� megsz�nt k�r�l�ttem. �szre sem vettem, mikor �rtem fel a hegytetej�re. De fent voltam, �s a l�tv�ny leny�g�z�tt. K�r�s-k�r�l feny�f�k. Alattam a mez� integetett, az �gen a Nap k�s�rte utamat. El�ttem pedig egy �si �p�tm�ny �llt. A Stoneheng –i k��p�tm�ny titokzatos maradv�nyai t�rultak el�m. Az oszlopok k�z�tt, k�r�s - k�r�l, minden�tt f�ny �ramlott kifel�.

Valahogy �lmomban egy hang utas�tott engem. Azt mondta valakivel, vagy valamivel tal�lkozni fogok odabent. K�pzeletemben megjelent az 5 elemet �br�zol� csillag. Ismertem olvasm�nyaimb�l az �br�t, �s pr�b�ltam felid�zni az �t elem nev�t: F�ld, V�z, T�z… de a m�sik kett� nem jutott eszembe. A hang a fejemben siettetett. K�v�ncsiv� tett. Vajon mit l�tok odabent? Azt gondoltam majd ezt a csillagot l�tom tal�n. De t�vedtem.

A fejemben a zene �s a hang egy�tt volt m�r, �s a zene �tem�re k�rbe-k�rbe forogtam. Bej�rtam azt az �vet, amit az �p�let form�ja adott. Meg�lltam. Lassan, el�g neh�zkesen el�m t�rult valami, amit l�tnom kellett. Az el�sz�r kivehetetlen jelens�g meg�llapodott, �s egy k�t�len himb�l�dz� akasztott alakot l�ttam meg.

Megr�m�ltem! El akartam futni, de eszembe jutott mit mondott a hang. �gy maradtam. A himb�l�dz� testet n�zve, elindultam ism�t k�rbe, �s alaposan szem�gyre vettem.

Csak j�rtam k�rbe-k�rbe, �s n�ztem, figyeltem hogy n�z ki. Nem ismertem meg, de

Egy leheletnyi parf�m

K�bultan �bredtem. Kik�v�lyogtam a konyh�ba. A villanykapcsol�t tapogatva kerestem meg. – Milyen j�, hogy energiatakar�kos izz� van benne-, gondoltam, �gy volt ideje a szememnek, hogy hozz�szokjon a f�nyhez.

H�tv�ge van, nem kell munk�ba igyekezni, m�gsem tudtam tov�bb aludni a meg szokott id�n�l. Izgatott voltam. Ma randev�m lesz. Igaz m�g csak reggel van, az est nagyon messze m�g, de az �gy kidobott.

Feltettem egy k�v�t. Am�g lef�, addig birtokba veszem a f�rd�szob�t. Gyors mosd�s, fogmos�s, f�s�lk�d�s. A t�k�rbe n�ztem. N�ztem magam. – Hm! Milyen karik�sak a szemeim! – s�hajtottam. Nem tetszett, amit l�ttam. Hogy a hangulatomon jav�tsak, egy leheletnyi parf�m�t f�jtam a nyakamra, h�l�ingemre.

Ez a kedvenc parf�m�m. Vir�gillat. Ahogy bel�legeztem az illat�t, szinte megsz�d�ltem. Szemeimet behunytam. A k�pzelet sz�rny�n egy mez�re �rkeztem. A mez� sz�l�n�l meg�lltam, k�rben�ztem. K�r�sk�r�l lilaorgona bokrok sorakoztak, k�zt�k el�, el�bukkantak a feh�r ak�c f�rt�s vir�gai. Az ez�st�sen csillog� f�ben gy�ngyvir�gok fodros kelyhei b�logattak a langyos sz�lben. A k�k �gbolton gyors r�pt� cink�k rep�ltek tova. Tekintetem k�vette �tjukat.

A t�volban egy �sv�nyt vettem �szre az orgonabokrok k�z�tt. Vajon hov� vezethet?  K�v�ncsian indultam el rajta. Az �sv�ny egyenletesen emelkedett. Egy hegy tetej�re vezetett. Fent a hegyen, az �sv�ny v�g�n�l egy magas, v�kony �p�tm�nyt l�ttam meg. Amint k�zelebb �rtem, �szrevettem, hogy az ajtaja nyitva �ll, �s k�l�nleges f�ny, �rad rajta kereszt�l kifel� a szabadba. Szinte h�vogatott aranyl� csillog�s�val, hogy l�pjek beljebb. Kicsit t�tov�ztam. �vatosan k�rben�ztem. Az �sv�ny k�t sz�l�n�l v�gig orgonabokrok �lltak. �k is v�rtak.      

Vettem egy m�ly l�legzetet, �s bel�ptem az ajt�n. Odabent ugyanolyan aranyl� ragyog�s fogadott, mint amit az ajt�ny�l�sban l�ttam. Feln�ztem a torony cs�cs�ba. Olyan magas volt, hogy nem is l�ttam a v�g�t. T�gra ny�lt szemekkel n�ztem k�rbe. Az aranyl� csillog�sb�l egyszer csak el�ttem termett egy feh�r ruh�s f�rfialak. Hossz� feh�r haja �s szak�lla volt. Kezeit fel�m, ny�jtotta. �n hozz� l�ptem. Valami�rt nem �reztem f�lelmet. B�tran fogtam meg kezeit. �gy �lltunk. Nem t�rt�nt semmi, egyszer�en csak egyre boldogabb lettem. Majd kezeink sz�tv�ltak, �s �n kil�ptem az �p�let ajtaj�n. �gy �reztem a boldogs�gom t�nd�kl� f�nyt �ltve, leng k�rbe.

Mire az �sv�nyen visszajutottam a mez�re, ez a f�ny elt�nt. Puszt�n a boldogs�g�rzet marad a sz�vemben. Egy kis szell� j�t�kosan suhant el mellettem, a vir�gok illat�t fel�m rep�tve. – A parf�m�m illata! – villant �t agyamon. Kinyitottam a szemeimet. M�g mindig a t�k�r el�tt �lltam, s a t�k�rk�pem bar�ts�gosan mosolygott r�m. Boldog voltam! �s a k�v� is kif�tt id�k�zben.
 

                                                                                                                   2007-01-22
 

NOVELL�K

A tal�lt kutyak�ly�k

Ketten, egy fiatal p�r s�t�lt k�z a k�zben az �res utc�n. A ny�ri, rekken� h�s�get kellemes szell� enyh�tette. Naps�t�tte b�r�k bors�dzott t�le.

A sz�l egyre er�sebb�, egyre viharosabb� v�lt. Az �gbolton a felh�ket egym�s fel� sodorta, amelyek egyre csak tornyosodtak. N�melyik felh�n m�g �ts�t�tt a Nap, ezzel s�rg�ra festve azt, amely �gy kivil�glott a t�bbi, k�r�l�tte s�t�tl� sz�rke, lila, fekete felh�t�megb�l.

A p�r meg�llt, �s csak csod�lta a term�szet eme gy�ny�r� sz�npomp�j�t.

A v�roska h�zainak falai sokkal feh�rebbnek t�ntek, �s a h�ztet�k v�rpirosan izzottak a koszos sz�rke leveg�ben.

Nagy vihar volt k�sz�l�ben. A p�rocska abbahagyva s�t�jukat, elindult hazafel�. Az er�s sz�lz�g�sban, az �gih�bor� csattog�s�ban, a k�v�r es�cseppek koppan�s�ban egy m�sfajta hangra figyeltek fel. Valahonn�t ny�sz�t�st hallottak. Agg�dva n�ztek k�rbe. Izgatottan kerest�k a hang gazd�j�t. Egy eldugott, elhagyatott zugban, egy p�tty�s rongyra figyeltek fel, amelyik szinte �szrevehetetlen�l mocorgott. A p�r, a k�v�ncsis�gt�l hajtva �vatosan k�zeledett a reszket� rongy fel�. Meg�lltak, majd a f�rfi lassan felemelte a rongyot.

Az es� egyre s�r�bben esett. A rongy al�l egy arasznyi gomb�c n�zett r�juk riadt, t�gra ny�lt fekete gombszemekkel. Egy �rva kutyak�ly�k volt az. F�l�t, fark�t beh�zva remegett. Izg�-mozg�, mindig szimatol� r�zsasz�n n�zival figyelt.

Egy darabig n�zt�k egym�st, de az es� �s a vill�ml�sok s�rgett�k a p�rt. A f�rfi leguggolt a cs�ppnyi j�sz�ghoz, �s mint egy r�m�lt gyermekhez, besz�lni kezdett a kutyushoz. A kutyus �rezte a bar�ts�gos k�zeled�st �s ugyan m�g b�tortalanul, de kicsiny farkinc�j�t cs�v�lni kezdte, f�lecsk�it pedig hegyezte a l�gy besz�dre.

A f�rfi lassan, nehogy megijessze az �llatot, megsimogatta kicsiny buksi fejecsk�j�t. A kutyus pedig hagyta. A f�rfi felemelte a kis testet, mag�hoz �lelte. A kutyus meg�rezve a meleget, fel�l�nk�lt. M�r nem reszketett.

A p�rocska gyorsan, szinte szaladva haladt hazafel�. �gy is b�rig �ztak, mire meg�rkeztek. A l�ny izgatottan dugta a kulcsot a z�rba, ami hangosan kattant, majd egy gyors mozdulattal m�r bent is voltak a lak�sban, ahol kellemes, sz�raz, langyos leveg� fogadta �ket.

A f�rd�szob�ban megt�r�lgett�k a kutyusk�t, maguk is �t�lt�ztek a vizes ruh�b�l. Ezut�n a konyh�ba mentek, �s a kutyusk�nak, akinek k�zben nevet is adtak – Goly� -, a l�ny keresett egy t�lk�t, majd meleg�tett neki tejecsk�t. Goly� az utols� cseppig kinyalta a t�lb�l a tejet. Pocakja kikerekedett. Csetl�-botl� j�r�ssal gazdasszonya ut�n eredt. Mikor a n� le�lt v�gre, a kutyus a l�ba mell� kucorgott, ott k�nyelmesen elhelyezkedett. Igyekezett hozz��rni a n� l�b�hoz, hogy �rezze annak meleg�t.

Hamarosan, b�k�s egyenletes szuszog�s jelezte, hogy �lomba szender�lt.        

                                                                           2007-05-01

Ne b�ntsd a hatty�kat!

Cs�ggedten �llt a m�l� sz�l�n�l. Halott tekintettel, mereven b�multa a m�l� l�baihoz halkan ver�d� hull�mokat. Az id� lassan haladt, az �ramutat� szinte meg sem mozdult. A v�gtelen v�zben h�feh�r hatty�k �sztak lassan, r��r�sen. A k�rnyez� f�kon m�g a levelek sem rezd�ltek. Mozdulatlan �s n�ma volt minden.

Gondolatai zavarosak voltak, ak�r a v�z, melyet szinte m�r nem is l�tott. Egyetlen gondolat kavargott m�g a fej�ben: - ugorjak, vagy ne ugorjak?

Egy l�p�st tett el�re. M�r teljesen a m�l� sz�l�n�l �llt. Egy enyhe sz�ll�k�s is el�g lett volna ahhoz, hogy a v�zbe sodorja v�zna, t�r�keny test�t. De m�g t�tov�zott: - M�g egyszer, utolj�ra! – gondolta, �s ezzel megfordult, hogy visszan�zzen arra a j�l ismert t�jra, ahol feln�tt, �s kedvese is �l. - M�r biztosan keresi �t! Hagyott neki b�cs�levelet. Nem b�r tov�bb �gy �lni! Betegen? 

Ism�t a v�z fel� fordult. Sz�ve neh�z volt:- Hiszen � szereti az �letet! De �gy?

M�g egy r�pke pillanat, azt�n �r�kre v�ge. Ugrik!

Amint ez a gondolat v�gig futott elm�j�ben, a b�k�sen �szk�l� hatty�k hirtelen, mint akik megijedtek valamit�l, felsz�lltak, �s a magasban tovarep�ltek. 

A l�ny megr�m�lt! Elm�je egy csap�sra kitisztult. Szinte p�nikba esett, mikor r��bredt mit is akart tenni. Esz�be jutott a lev�l. Gyorsan megfordult, hogy min�l el�bb haza�rjen. Ekkor vette �szre, hogy egy kiss� t�volabb, egy k�cos, g�nd�rf�rt�s gyermek, kavicsokat dob�l a v�zbe.

- Mi�rt riogatod a hatty�kat? – kiab�lt oda a gyermeknek, aki angyali mosolyt k�ld�tt fel�, majd fel�llt, �s �szrev�tlen�l elt�nt a lesz�ll� esti f�lhom�lyban.

                                                                                                2007-03-28